Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Babák a kincstárba!

Szépen, szinte észrevétlenül csusszanhat át másfél hónap múlva a babakötvény a kincstárhoz. Az októberben született gyerekeknél, ha a szülők célzottan takarékoskodni szeretnének, azt csak állampapírok vételével, az államnál vezetett számlán tehetik. Akik elégedetlenek a babakötvényre (pontosabban a Start-számlára) fizetett banki kamattal, választhatnak. Vagy a kincstárhoz viszik a számlát, vagy maradnak, ahol vannak.

Szabad döntés mai módon. Persze szavunk sem lehet, a meglévő számlákat ugyanis nem államosítják, azok maradhatnak továbbra is a bankoknál. A kispapák és -mamák, a leendő újszülöttek pedig a jelenlegi feltételek mellett kifejezetten jól járhatnak, hiszen míg a Startra a legmagasabb elérhető kamat nyolc százalék volt (az ezt korábban kínálók kondíciós listájában egyébként már nyoma sincs ennek), a Magyar Államkincstár augusztusra 8,4 százalékos hozamú állampapírt ajánl. A szülők és a babák (bár ők még egy darabig egészen biztosan mással lesznek elfoglalva) keble dagadozhat: hozzájárulnak az ország stabilabb működéséhez.

Minél több állampapírt vesznek ugyanis hazánk fiai (és lányai, hogy a csecsemőkről ne is beszéljünk), annál kevésbé szorulunk a külföldi befektetőkre. Azokra, akik – mint ezt már többször hallhattuk – csak azt nézik, hol nyomhatják víz alá a magyart. Így húzhatjuk ki magunkat a hajunknál fogva a gödörből. Az állampapírokkal kitömött ládafiák mellett még némi jegybanki tartalék is segíthet, de én most a babakötvénynél akarok maradni. Vissza tehát a babákhoz!

Egy szavam sem lett volna, ha az életkezdési támogatás (az anyakönyvben ezen a néven szerepel a babakötvény), amit minden esetben a kincstár folyósít, szőrőstől-bőrőstől eredetileg is ott maradt volna. A szülői befizetés után járó további kedvezményt mindig is lehetett kincstári Start-számla révén igényelni. Kialakíthatták volna a rendszert úgy is, hogy csak ez a lehetőség legyen.

Nem így történt, megnyitották az utat a bankok előtt. Abban bízva, hogy ők majd kellően népszerűsítik a dolgot, és így szépen híznak a babaszámlák. Nem ez történt. Néhány pénzintézet nagy reményekkel indult, de rá kellett jönniük: gúzsba kötve nehéz lubickolni.  A Start-számlákon ugyan adómentes a hozam, de ennek fejében évi 120 ezer forintban maximálták a befizethető összeget. Ráadásul az egészet csak azok vehették igénybe, akik családi pótlékot vettek fel.

Csiribá! Október elsejétől nem így lesz. Se korlát, se családi pótlék felvételi kötelezettség! Sőt, a 2006. előtt született gyerekekre is lehet Startot nyitni. Igazán érdeklődve várom a fejleményeket. Jelenleg már több mint minden második gyerekre spórolnak külön is a szülők, a bankoknál mintegy 20 milliárd forint gyűlt össze erre a célra. (A pénz nagyrészt eddig is a kincstárnál volt.) Ők meg akarják őrizni ezt az állományt, de ahogy érzékeltük, a kamatokkal azért nem akarnak versengeni. Sebaj, az ügyfeleknél meg a tudatosság hiányzik, hiszen még a legpocsékabb feltételeket ajánlót sem hagyta ott szinte senki.

A dolgot viszont módosíthatja, mit tesznek a komolyabb vagyonokkal rendelkezők. Nekik ugyanis most a kamatadó megspórolására alkalmas tbsz. mellett a babaszámla is megnyílik. Némi kockázatot persze jelenthet, hogy kérdés, mekkora lesz az elérhető kamat, amikor egyeduralkodóvá (vagy majdnem teljesen egyeduralkodóvá) válik az állam.

Talán sokakban felmerül az is, mi lesz, ha valahogy mégsem tudjuk magunkat a hajunknál fogva kirántani? Én azért bízom. Szerintem roppant találékony és túlélésre képes nép vagyunk.

 

4 Tovább

Hogyan olvaszthatjuk le vagyonunkat

Az elmúlt tíz évben megfordult a világ. Trónfosztottá vált az ingatlan, az állam pedig a bankok elől szívja el a pénzt. Alapvető változás pedig, bár igény nagyon is lenne rá, egyelőre nem igazán látszik.

Kiszámoltuk, hogy annak, aki nyolcmillió forintért vett ingatlant 2002-ben (érdemes leszögezni, hogy az év legelején, még a hitelboom által kiváltott nagy áremelkedés előtt) reálértéken ma 6,9 millió forintot ér a pénze. Aki ugyanakkor ugyanennyit tett egy befőttesüvegbe, az pénzén ma mindössze 4,8 millió értékű árut vehet. Kalkulációnkhoz a fogyasztói árak változását, a KSH, valamint ingatlanközvetítők átlagos lakásárakra vonatkozó adatait vettük alapul.

Utóbbinál persze az átlagok mögött jókorák lehetnek az eltérések. Nem mindegy ki, hol, milyen ingatlant vett. A házakra és lakásokra sokan azért esküsznek, mert „az megmarad” (nem csődöl be, nem teszi rá senki a kezét). Ezek mellett a szempontok mellett hangsúlyosan szerepel, hogy az éves hozamot (az állagmegóvási költségekkel, bár ezzel – annak ellenére, hogy tízéves időtávban már biztosan felmerül – sokan nem kalkulálnak) a bérbeadástól remélik. Az eladáskori értéknövekedés így szinte csak bonbon. Minden (nem lehet eleget hangsúlyozni: átlagokon alapuló) számításunk szerint a válság előtt ez a bonbon is jó vaskos volt. A helyzet azonban nem csak az eladási áraknál változott.

Mint az Otthon Centrum (OC) elemzéséből kiderül: a bérbeadást is megtépázta a válság. 2007. és 2011. között a téglalakások bérleti díja csaknem 20 százalékkal csökkent. A panellakások esetében ugyanezen időszakban 14, a házak esetében pedig 13 százalékos a visszaesés. (Az OC is megjegyzi azonban, igazán nem sokat lehet tudni erről a piacról, a magas tulajdonosi arány miatt ugyanis viszonylag szűk, az ügyletek többsége pedig ezen belül is a szürke vagy fekete zónába esik.) Ha a fogyasztói árak időközbeni alakulását is figyelembe vennénk, nyugodtan méretes bukóról beszélhetnénk. A lakásgyűjtögetők (erről a jelenségről korábban már írtunk) közül sokan most azt sem tudják, hová kapjanak. Több olyan ingatlan is szerepel a közvetítők adatbázisában, amelyet hosszú próbálkozás után sem tudtak bérbe adni. A tulajdonos most hol vevőt, hol pedig bérlőt keres – nem sok sikerrel.

Többeknek, akik éveken keresztül tartogatták ingatlanaikat – még úgy is, hogy szinte soha nem találtak bérlőt – hosszan magyaráztam: számolja csak ki, hogy mekkorát bukott (és ez még a válság előtt volt!) a tartogatás miatt. Ha ugyanis nem az elképzelt, hanem a valós áron eladta volna az ingatlant, amikor azt elkezdte hirdetni, a pénzt pedig kockázatmentesen (tehát állampapírba vagy bankbetétbe) befekteti, már jóval több pénze lenne a vágyott árnál.

Most kiszámoltuk: aki az elmúlt tíz évben bankbetétben átlagos kamatozás mellett tartotta az említett nyolcmilliót, mára megduplázta eredeti befektetését, ezen belül több mint 1,5 millió forint reálhozamot zsebelt be. Konkrétan 16,06 millió forint boldog tulajdonosa lehet. Az egyéves kincstárjegyet választóknál erre még 30 ezer plusz is rakódhatott. A bankbetétek és az állampapírok hozamát összevetve jól látszik, hogy évente változhat, melyiket érdemes választani (most éppen inkább az állampapírt).

Ez a helyzet hosszabb távon aligha maradhat így. Az ingatlanközvetítők (szakmájukból következően logikusan) próbálják a kis pozitív jeleket összekaparni, de optimizmust igazán ők sem tudnak sugározni. A bankok alig hiteleznek, az állam egyre újabb módszereket talál ki, hogy közvetlenül gyűjthesse be a lakossági forintokat. Jó magas kamatot kínálva értük.

Hát, innen szép nyerni.

16 Tovább

Jön a jegyrendszer

Az állam azt szeretné, hogy minden az övé legyen, mindenki tőle függjön, és persze ennek megfelelően mindenki kussoljon is.

Fokozatosan, óvatosan (azt hiszik, senki nem veszi észre?) teszi be az állam mindenhova a lábát, mint a mesében a farkas. Most a szociális törvények módosításában akarják elérni, hogy a gyermekvédelmi kedvezményekre visszamenőleges hatállyal is vonatkozzon az, hogy Erzsébet-utalványban fizethetik.

A szociális államtitkárság sokat vitatott elképzelése módosító javaslat formájában kúszna be a törvényekbe. Eszerint az önkormányzatok dönthetnek arról, hogy ha a rendszeres szociális segély meghaladja a 10 ezer forintot, ebből ötezer forintot Erzsébet-utalvány formájában fizetnek-e ki. Akadnak azonban a javaslatban további pontok is. Lényeges (bár az elképzelések, pontosabban a szakértői vélemények között már felbukkant) változtatás lenne, hogy az Erzsébettel ezentúl tanszereket, iskolai cikkeket, ruhákat is lehetne vásárolni. Nyilván az állam által gondosan kiválasztott helyeken.

Az Erzsébet kiterjesztését az idézett javaslat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény felhasználásánál tartalmazza. A rászoruló gyermekeknek és családjuknak eddig ezen a címen évi két alkalommal gyermekenként 5800 forintot adtak. A kedvemény várható  összegéről az új (a parlamentben egész héten tárgyalt) költségvetésben döntenek majd. (Vajon, miért nem gondoljuk, hogy az összeget emelni fogják?) Ha pedig valaki abban reménykedne , hogy mivel neki már odaítélték ezt a kedvezményt, továbbra is számíthat arra, hogy az készpénzben érkezik, az egyik passzus lehűtheti. A bizottság ugyanis arra is ügyelt, hogy a törvényben szerepeljen a visszamenőlegesség. A most születendő rendelkezéseket ugyanis a 2012. augusztus elseje előtt megállapított gyermekvédelmi kedvezménynél is alkalmazni kell.

„Bözsikével” az is a baj, hogy csak baráti helyeken használható, a legtöbb üzletben nem. Éppen a családügyi és szociális bizottság javasolja ezeket a módosításokat, miközben az itt ülő képviselőknek lenne az a feladata, hogy a legelesettebbeket támogassa, ne jöjjön létre olyan jogszabály, ami a szegénységben élőket még rosszabb helyzetbe sodorja.

Az állam nagyon szeretné megmondani, mire és hol költsük el a pénzünket. Sőt, még azt is megmondaná, hol tegyük félre a megtakarításunkat. Érdemes emlékezni arra: április elején született kormányrendelet arról, hogy milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság minél több állampapírt vegyen. A tervek szerint a közszféra dolgozóinak lehetővé kívánják tenni, hogy munkáltatójukon keresztül vehessenek állampapírt. Attól tartunk, ebben az esetben a döntés „szabadsága” nagyban függhetne attól, ki a munkahelyi vezető, és ő milyen instrukciókat kap. Elég egy túlbuzgó vezető, a megfélemlítés légköre, és sokan úgy érzik majd: kötelező az állampapír-vásárlás. A fizetés egy része állami adósságlevélben, a segélyek és juttatások pedig állami utalványban testesülhetnének meg. 

És persze a sorba tartozik még az állami mobilszolgáltató is, de folytathatjuk az állami bankkal, ami majd (haha) fellendíti a gazdaságot, ha már a gaz bankok (épp az állami beavatkozások miatt) nem akarnak hitelezni. Legyen tehát minden állami – mint a rendszerváltás előtt, amiből menekültünk -, az életünket minél mélyebben hassa át állam bácsi, hisz ő „gondoskodik rólunk”.  Lehet azt hinni (én nem tenném), hogy ez jó így. Azonban mindennek ára van. Aki az államtól függ, azt alapjogaitól foszthatják meg. Vége a szólásszabadságnak, az állampolgár jól gondolja meg, kit és hogyan kritizál, a tüntetést pedig felejtse el. Személyes tapasztalatom a közelmúltból: alig 2 hónapja tüntettünk gyerekeink iskolájáért. Az önkormányzati dolgozókat megfenyegette a polgármester. Csak finoman, de az is elég volt. Közölte: senkit nem akar látni a tüntetésen a munkatársak közül. (Megjegyzem, a tüntetés nem a polgármester, hanem a kormányhivatal döntése ellen szólt.) Aki a kormányhivatal döntése ellen emelt szót nyilvánosan, már nem dolgozik az önkormányzatnál, a munkatársak pedig még csak érdeklődni sem mernek utána. Ezek után senki nem ment el az önkormányzati dolgozók közül a tüntetésre, ott voltak azonban a házastársak és a gyermekeik. A munkahelyük megtartásáért lemondtak egyik alapjogukról. Ezt akarjuk?

28 Tovább

Ráhajt a pénzünkre a kormány

Szeretnéd, hogy a munkaadód mondja meg, hova tedd a pénzed? A kormány tudja, mi a jó neked. Nem érted?

A kormány azt szeretné, hogy minél többen vásároljunk állampapírt: kötvényt, Kamatozó Kincstárjegyet, Takarékjegyet, diszkontkincstárjegyet. A cél az, hogy vegye már meg valaki itthon is azt a fránya állampapírt, ne csak a külföldiek. Ugyanis a magánnyugdíjpénztárak mellett (amiket ugyebár kinyírtak) más hazai vásárlók is eltűntek a piacról. Tehát gyakorlatilag csak a külföldiek veszik és finanszírozzák a magyar államadósságot. Jöjjön tehát a lakosság, vegyen a hétköznapi ember állampapírt!

Ehhez marketingkampányba is kezdtek, az elkészült első reklámfilm üzenete az, hogy a magyar állampapírok vásárlása nem csupán üzlet, hanem az összetartozás kifejezése is. Kíváncsi vagyok, hányan rohannak felajánlani megtakarításukat az államnak az összetartozás boldog érzéséért. (Biztos van ilyen, egészségére!)

Nem is rossz!

Ha valaki nem harap a közösséghez tartozás élményére, az elérhető hozamok miatt mégis elgondolkodhat az állampapírok vásárlásán. Biztonságos befektetésként ugyanis egész jól hozhat. Az inflációkövető, 3 és 5 éves lekötésű Prémium Magyar Államkötvény 9,5 százalékos éves kamata veri a bankbetétekét. Azokra a kamatokra gondolok, amikhez nem kapcsolnak mindenféle trükkös és kacifántos feltételt a bankok, és amiknél nem derül ki a végén, hogy csak a pénz felére-harmadára jár a magas kamat. Jelenleg az Erste Bank adja a legtöbb, 9 százalékos kamatot 12 hónapos lekötésre, de csak a bankba érkező új pénzekre szól az ajánlat. Új pénzekre több bank is kínál 8 százalékot, a régi ügyfeleknek azonban csak a CIB adja meg ezt a kamatot. Tény, hogy ha Prémium államkötvényt veszünk, és a 3 vagy 5 év múlva történő lejárat előtt akarunk a pénzhez jutni, akkor ennél kisebb lesz a hozamunk. Ugyanis a Magyar Államkincstár (MÁK) fiókjaiban jellemzően a nettó árfolyamnál 2 százalékkal kevesebbet fizetnek érte (plusz a felhalmozott kamat). Egy januárban vásárolt Prémium államkötvényt, ha ma visszaváltanánk, akkor körülbelül 4,2 százalékra jönne ki az éves hozam. Ez  valamivel kevesebb, mint a legjobb betéti kamatok, de nem rossz teljesítmény, ha azt nézzük, hogy sokszor semmit vagy alig valamit fizet egy-egy bank betétfeltörés esetén (amikor lejárat előtt vesszük ki a pénzünket).

A Prémium államkötvény inflációkövető, évente változik a kamata. A 3 éves futamidejű 2015. március 19-én jár le, a kamatot évente egyszer változtatják. Minden évben a januári 12 hónapos inflációt (az idén 5,5 százalék volt) fejelik meg 4 százalékponttal, így az első évben 9,5 százalék a kamat. Az 5 éves futamidejű 2017. március 5-én fut ki, a kamat pedig az első évben ugyancsak 9,5 százalék. Igaz, hogy nem tudhatjuk, hogyan alakul az infláció, tehát bizonytalan a későbbi évekre a kamat, de ha elszaladna a pénzromlás, a befektetésünk biztos, hogy e felett hoz majd.

Rövidebb távra

Érdemes tehát inkább olyan állampapír vásárlásán gondolkodni, amit nem akarunk a lejárat előtt visszaváltani. Az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy8 százalékos kamatot ad, a hozamunk azonban legfeljebb 7,91 százalék lehet. Ugyanis a jegyzési időszak előbb kezdődik és ér véget, mint a futamidő indulása, tehát akár egy hétig is kamat nélkül áll a befektető pénze. Ez az állampapír a legjobb banki betéti kamatokkal is versenyképes. A leginkább talán ennek a papírnak a 6 hónapos változata, a Féléves Kincstárjegy veszélyezteti a bankbetéteket. Ennek kamata 7,5 százalék, az elérhető éves hozam legfeljebb 7,34 százalék. Akciós betéti kamatokkal ugyan elérhetünk évi 8-9 százalékot is 6 hónapos lekötésnél, de csak a CIB és a Volksbank ad ennél többet, ha nem új pénzt visz valaki a bankba. Az előbbi 7,85 százalékot, az utóbbi 8 százalékot fizet akciósan a féléves lekötésre. (A legfrissebb betéti kamatok kalkulátorát itt találja.)

A lakosság körében Kincstári Takarékjegy a legnépszerűbb, ebből 240 milliárd forintot tartottak az emberek április végén. Nem véletlenül, hiszen a Prémium államkötvénnyel szemben széles körben elérhető, a Magyar Posta hálózatában lehet vásárolni. Márpedig az elérhetőség fontos dolog. Egy éves lekötésre 7,75 százalékot fizet, ami jellemzően magasabb, mint a 6-7 százalékos betéti kamatok. A Kincstári Takarékjegy az első 3 hónapra nem fizet semmit. Ezt követően azonban már akkor is ad kamatot, ha a lejárat előtt akarja valaki visszaváltani. A kamat a lekötési idővel együtt nő, így a negyedik hónapban még csak 5,25 százalékos éves kamatot lehet elérni (ami ugyancsak versenyképes a bankbetétekével), tíz hónap után pedig 7 százalékos éves kamat jár.

Nehezen elérhető

A legnagyobb gond befektetői szempontból az, hogy az állampapír vásárlása macerás. Először is igen gyér a MÁK fiókhálózata, főleg országosan vizsgálva. (A 19 fiók adatait a MÁK honlapján jelenleg itt nézheti meg.) Van, amit persze bankban is vehetünk, de az államkincstárban épp az a pláne, hogy díjmentes a számlanyitás és nem kell fizetni a számlavezetésért sem. (Nem véletlenül kapnak agyvérzést ettől a bankok.) Persze, ha már nyitottunk számlát, akkor interneten vagy telefon is adhatunk-vehetünk állampapírt, de a befektetésnek ez a módja még egyáltalán nem elterjedt a lakosság körében. Ráadásul az ÁKK honlapján egy nem kellően tájékozott befektető aligha kap kedvet az állampapír vásárlására, az ugyanis egyáltalán nem ügyfélbarát. (Finoman fogalmaztam, egyszerűen pocsék, de már tervbe vették a változtatását.) Még a postákon kapható Kincstári Takarékjegy érhető el a legszélesebb kör számára, és illik bele leginkább az emberek befektetői szokásaiba.

Született tehát április elején egy kormányrendelet arról, hogy milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság minél több állampapírt vegyen. Így növelnék a fiókok számát, például az okmányirodák, kormányablakok bekapcsolásával, fejlesztenék a webes értékesítést.

Nem „kötelező”

A tervezett intézkedések között megtalálható: lehetővé kívánják tenni, hogy a közszféra dolgozói a munkáltatójukon keresztül vehessenek állampapírt. Ez lehet szép kezdeményezés, de valamiért bennem rossz érzést kelt, amikor egy munkaadó (jelesül az állam) ajánlgatja egy neki dolgozó, a megélhetésében tőle függő dolgozónak, hogy hova tegye a megtakarítását. A rossz érzést csak erősítik bennem az elmúlt hónapokban a közvetlen környezetemben tapasztaltak, közeli és távoli ismerőseim történetei. Így például nagyon sokan azért nem maradtak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, mert a munkaadójuk közvetlenül vagy közvetve az állam, és úgy érezték (éreztették velük), ha maradnak a magánnyugdíjpénztárban, az állásukat veszítik el. Ők soha nem felejtik a rendszer által elszipkázott több millió forintjukat. Mert balgán azt gondolták, az az övék. Mint ahogy a fizetésükről is azt gondolják.

6 Tovább

Tényleg államosítják a babakötvényt

Nem is olyan régen szedtük csokorba, mi ingathatta azoknak a magyaroknak a bizalmát, akik a külföldi számlanyitást választották. Összeállításunkban nem sok helyet szántunk a babakötvénynek, hiszen annak államosításáról felröppent hírt a szaktárca azonnal cáfolta. Nos, mára kiderült, az a bizonyos haraszt ez esetben sem véletlenül zörgött.

A kormány a múlt héten megjelent határozatban kötelezte a nemzetgazdasági minisztert (ugye, onnan adták ki a cáfolatot még januárban), hogy kezdeményezze a fiatalok életkezdési támogatásáról – magyarul: babakötvény – szóló törvény módosítását a Start-értékpapírszámla Magyar Államkincstárnál történő kizárólagos vezetésére. Egy zárójeles megjegyzésben azonban kitérnek arra, hogy ez csak a törvénymódosítás hatályba lépését követően nyitott számlákra vonatkozna. A bankok tehát korábbi ügyfeleiket megtarthatnák – ha tudnák.

Gyanítható ugyanis, hogy az állam a bankokkal is versenyre kelne a lakossági forintokért. Már pedig ki hagyná banknál gyermeke számláját, ha másutt jobb hozam érhető el?  Kérdés persze, meddig lenne így. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis az állam a hozzá kényszerűen kötődőkhöz (a Start-számlák 18 éves korig nem használhatók fel) nem túl nagyvonalú. Az egész történetet fűszerezheti még a bizalmatlanság, de erre most még gondolni sem akarunk.

Érdekességek ugyanis a babakötvény tervezett átalakításánál is akadnak. A változás ugyanis nemcsak a számlavezetőre terjedne ki. A nemzetgazdasági miniszternek a határozat szerint meg kell vizsgálnia a Start-értékpapírszámlához kapcsolódó éves befizetési korlát törlését is. Jelenleg 120 ezer forintnál többet itt évente nem lehet elhelyezni. A plusz befizetéshez kapcsolt támogatás évente különlegesebb esetekben is legfeljebb 12 ezer forint. Ésszerű és kedvező lépés lenne, ha a szülők ennél többet dughatnának el maguk elől gyermekeik javára.

Nem csak a spórolásnál, másutt is belenyúlnának a mai jogszabályba. Megcélozzák ugyanis a Start megnyitására jogosultak, sőt a számlatulajdonosok körének bővítését is. Előbbi a családi pótlék előírásának törlését jelenti (most az a szülő nyithat ilyen számlát, aki a baba után családi pótlékra jogosult), utóbbinál azonban csak találgathatunk. Most ugyanis a 2006-tól születetteknél jár a babakötvény, egyetlen további feltétel még a magyarországi állandó lakóhely.

Annak érdekében, hogy több állampapírt vegyenek a magánszemélyek (az említetteket tartalmazó határozat már címében is jelzi ezt a törekvést) vajon minden iskolás is kaphat majd babakötvényt? Vagy inkább a kinti magyarok keblében dobogó magyar szívre számítanak? A miniszter számára adott határidő elég szoros (konkrétan a mai nap), így rövidesen megtudhatjuk ezekre is a választ.

A miniszter amúgy arra május végéig kapott időt, hogy elintézze: a közszférában minden munkavállaló számára a Magyar Államkincstár nyisson értékpapírszámlát. A szép új rendszerben állampapírokat lehet majd venni a postán, az okmányirodán (ott még vezetik is a számlát), az ügyfélkapunk keresztül. Sőt, április végéig okostelefonon is forgalmazzák az állam adósságleveleit. Csak vegye, vigye azokat a lakosság!

 Az országmentő akcióra (teljesen nyilvánvaló, hogy a kabinet célja az ország finanszírozási helyzetének stabilizálása) mintegy kétmilliárd forintot már el is különítettek. Sürgős az ügy, így bárki beláthatja, hogy egyúttal miért írják elő, hogy a pénz elköltésénél kerülni kell a közbeszerzési eljárásokat.

0 Tovább

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek