Szeretnéd, hogy a munkaadód mondja meg, hova tedd a pénzed? A kormány tudja, mi a jó neked. Nem érted?

A kormány azt szeretné, hogy minél többen vásároljunk állampapírt: kötvényt, Kamatozó Kincstárjegyet, Takarékjegyet, diszkontkincstárjegyet. A cél az, hogy vegye már meg valaki itthon is azt a fránya állampapírt, ne csak a külföldiek. Ugyanis a magánnyugdíjpénztárak mellett (amiket ugyebár kinyírtak) más hazai vásárlók is eltűntek a piacról. Tehát gyakorlatilag csak a külföldiek veszik és finanszírozzák a magyar államadósságot. Jöjjön tehát a lakosság, vegyen a hétköznapi ember állampapírt!

Ehhez marketingkampányba is kezdtek, az elkészült első reklámfilm üzenete az, hogy a magyar állampapírok vásárlása nem csupán üzlet, hanem az összetartozás kifejezése is. Kíváncsi vagyok, hányan rohannak felajánlani megtakarításukat az államnak az összetartozás boldog érzéséért. (Biztos van ilyen, egészségére!)

Nem is rossz!

Ha valaki nem harap a közösséghez tartozás élményére, az elérhető hozamok miatt mégis elgondolkodhat az állampapírok vásárlásán. Biztonságos befektetésként ugyanis egész jól hozhat. Az inflációkövető, 3 és 5 éves lekötésű Prémium Magyar Államkötvény 9,5 százalékos éves kamata veri a bankbetétekét. Azokra a kamatokra gondolok, amikhez nem kapcsolnak mindenféle trükkös és kacifántos feltételt a bankok, és amiknél nem derül ki a végén, hogy csak a pénz felére-harmadára jár a magas kamat. Jelenleg az Erste Bank adja a legtöbb, 9 százalékos kamatot 12 hónapos lekötésre, de csak a bankba érkező új pénzekre szól az ajánlat. Új pénzekre több bank is kínál 8 százalékot, a régi ügyfeleknek azonban csak a CIB adja meg ezt a kamatot. Tény, hogy ha Prémium államkötvényt veszünk, és a 3 vagy 5 év múlva történő lejárat előtt akarunk a pénzhez jutni, akkor ennél kisebb lesz a hozamunk. Ugyanis a Magyar Államkincstár (MÁK) fiókjaiban jellemzően a nettó árfolyamnál 2 százalékkal kevesebbet fizetnek érte (plusz a felhalmozott kamat). Egy januárban vásárolt Prémium államkötvényt, ha ma visszaváltanánk, akkor körülbelül 4,2 százalékra jönne ki az éves hozam. Ez  valamivel kevesebb, mint a legjobb betéti kamatok, de nem rossz teljesítmény, ha azt nézzük, hogy sokszor semmit vagy alig valamit fizet egy-egy bank betétfeltörés esetén (amikor lejárat előtt vesszük ki a pénzünket).

A Prémium államkötvény inflációkövető, évente változik a kamata. A 3 éves futamidejű 2015. március 19-én jár le, a kamatot évente egyszer változtatják. Minden évben a januári 12 hónapos inflációt (az idén 5,5 százalék volt) fejelik meg 4 százalékponttal, így az első évben 9,5 százalék a kamat. Az 5 éves futamidejű 2017. március 5-én fut ki, a kamat pedig az első évben ugyancsak 9,5 százalék. Igaz, hogy nem tudhatjuk, hogyan alakul az infláció, tehát bizonytalan a későbbi évekre a kamat, de ha elszaladna a pénzromlás, a befektetésünk biztos, hogy e felett hoz majd.

Rövidebb távra

Érdemes tehát inkább olyan állampapír vásárlásán gondolkodni, amit nem akarunk a lejárat előtt visszaváltani. Az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy8 százalékos kamatot ad, a hozamunk azonban legfeljebb 7,91 százalék lehet. Ugyanis a jegyzési időszak előbb kezdődik és ér véget, mint a futamidő indulása, tehát akár egy hétig is kamat nélkül áll a befektető pénze. Ez az állampapír a legjobb banki betéti kamatokkal is versenyképes. A leginkább talán ennek a papírnak a 6 hónapos változata, a Féléves Kincstárjegy veszélyezteti a bankbetéteket. Ennek kamata 7,5 százalék, az elérhető éves hozam legfeljebb 7,34 százalék. Akciós betéti kamatokkal ugyan elérhetünk évi 8-9 százalékot is 6 hónapos lekötésnél, de csak a CIB és a Volksbank ad ennél többet, ha nem új pénzt visz valaki a bankba. Az előbbi 7,85 százalékot, az utóbbi 8 százalékot fizet akciósan a féléves lekötésre. (A legfrissebb betéti kamatok kalkulátorát itt találja.)

A lakosság körében Kincstári Takarékjegy a legnépszerűbb, ebből 240 milliárd forintot tartottak az emberek április végén. Nem véletlenül, hiszen a Prémium államkötvénnyel szemben széles körben elérhető, a Magyar Posta hálózatában lehet vásárolni. Márpedig az elérhetőség fontos dolog. Egy éves lekötésre 7,75 százalékot fizet, ami jellemzően magasabb, mint a 6-7 százalékos betéti kamatok. A Kincstári Takarékjegy az első 3 hónapra nem fizet semmit. Ezt követően azonban már akkor is ad kamatot, ha a lejárat előtt akarja valaki visszaváltani. A kamat a lekötési idővel együtt nő, így a negyedik hónapban még csak 5,25 százalékos éves kamatot lehet elérni (ami ugyancsak versenyképes a bankbetétekével), tíz hónap után pedig 7 százalékos éves kamat jár.

Nehezen elérhető

A legnagyobb gond befektetői szempontból az, hogy az állampapír vásárlása macerás. Először is igen gyér a MÁK fiókhálózata, főleg országosan vizsgálva. (A 19 fiók adatait a MÁK honlapján jelenleg itt nézheti meg.) Van, amit persze bankban is vehetünk, de az államkincstárban épp az a pláne, hogy díjmentes a számlanyitás és nem kell fizetni a számlavezetésért sem. (Nem véletlenül kapnak agyvérzést ettől a bankok.) Persze, ha már nyitottunk számlát, akkor interneten vagy telefon is adhatunk-vehetünk állampapírt, de a befektetésnek ez a módja még egyáltalán nem elterjedt a lakosság körében. Ráadásul az ÁKK honlapján egy nem kellően tájékozott befektető aligha kap kedvet az állampapír vásárlására, az ugyanis egyáltalán nem ügyfélbarát. (Finoman fogalmaztam, egyszerűen pocsék, de már tervbe vették a változtatását.) Még a postákon kapható Kincstári Takarékjegy érhető el a legszélesebb kör számára, és illik bele leginkább az emberek befektetői szokásaiba.

Született tehát április elején egy kormányrendelet arról, hogy milyen lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság minél több állampapírt vegyen. Így növelnék a fiókok számát, például az okmányirodák, kormányablakok bekapcsolásával, fejlesztenék a webes értékesítést.

Nem „kötelező”

A tervezett intézkedések között megtalálható: lehetővé kívánják tenni, hogy a közszféra dolgozói a munkáltatójukon keresztül vehessenek állampapírt. Ez lehet szép kezdeményezés, de valamiért bennem rossz érzést kelt, amikor egy munkaadó (jelesül az állam) ajánlgatja egy neki dolgozó, a megélhetésében tőle függő dolgozónak, hogy hova tegye a megtakarítását. A rossz érzést csak erősítik bennem az elmúlt hónapokban a közvetlen környezetemben tapasztaltak, közeli és távoli ismerőseim történetei. Így például nagyon sokan azért nem maradtak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, mert a munkaadójuk közvetlenül vagy közvetve az állam, és úgy érezték (éreztették velük), ha maradnak a magánnyugdíjpénztárban, az állásukat veszítik el. Ők soha nem felejtik a rendszer által elszipkázott több millió forintjukat. Mert balgán azt gondolták, az az övék. Mint ahogy a fizetésükről is azt gondolják.