Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Kinyírták az olcsó hitelt

A bankok mindig nyernek. Itt az élő példa arra, hogy nem veszthetnek. Mindig megkapják az ellentételezést, így a végén nyereséggel jönnek ki a buliból. Elindult az új, támogatott lakáshitel, a sokkal olcsóbb régi pedig „magától” eltűnik a piacról. Csak az ügyfél jár rosszul.

Alig egy hete mérgelődtem az új, támogatott lakáshitel miatt, ami a bankok zsarolásának köszönhetően jóval drágább lett, mint ahogy a kormány eredetileg tervezte. Bezzeg az új konstrukcióval az OTP ripsz-ropsz el is tudott már indulni. (Ezt a héten jelentette be.) Miközben az eredetileg jóval olcsóbb hitelt valahogy fél éven át nem volt képes nyújtani. Sajnos azonban az OTP ezzel az indulással egyidőben szépen, csendben eltüntette az egyébként még mindig élő, régi típusú támogatott hitelt is.

Nincs itt másról szó, mint a profitról. Tény, hogy a 2009-es, támogatott hitel csak új otthon vásárlására és korszerűsítésre jár(t), és sokkal szűkebb réteg vehette igénybe, mint a most bevezetett, új hitelt. Csakhogy aki jogosult volt rá, annak bizony nagyon kedvező kölcsön volt. A támogatás 20 évre jár(t), a kamat a támogatás mértékétől függően 5,8 és 8,5 százalék között volt. Az OTP nem véletlenül tüntette el a régi típusú, támogatott kölcsönt. Hogy nézne ki egy jóval olcsóbb kondíció házon belül? Még azt vennék fel az ügyfelek! (Tartok tőle, hogy az OTP mozdulatát követi majd a kormány, és egyszerűen megszünteti egy tollvonással a régi, csúnya szocialisták által bevezetett támogatott hitelt.)

Bezzeg az új hitel! A mai pénzpiaci hozamokkal számolva, új lakásnál és három gyereknél 7,55 százalék a kamat már az első évben. És mivel a támogatás csak 5 évig jár, és minden évben egyre kevesebb, 5 év múlva 12,86 százalék lesz már a kamat. Míg a régi típusú, az OTP által már nem nyújtott kölcsönnél az eredeti, alacsony kamat maradt volna.

Nem csoda, hogy sok bank már most is azt nyilatkozta, hogy nem fogja bevezetni a támogatott hitelt, mert a saját kölcsönét is elég kedvezőnek tartja. A vicc az, hogy ez tényleg igaz. Valóban vannak kedvezőbb, piaci alapú hitelek is. Nem csak akkor lesznek jobbak, amikor 5 év múlva kifut az állami támogatás az otthonteremtő hitelből, hanem már az első évben is versenyképesek. Tehát egy nem támogatott hitel akár olcsóbb is lehet, mint a támogatott.

Csak néhány példa a piacon fellelhető, 12 százalék thm (teljes hiteldíj mutató) alatti jelzáloghitelekre: A Budapest Bank 10,74 százaléktól, a Gránit 11,27 százaléktól, a K&H 11 százaléktól nyújt kölcsönt, míg az Unicreditnél a thm 11,43 százalék. (Ami a hitel költségeit is tartalmazza!) Míg a támogatott lakáshitel esetében az OTP-nél a thm 11,31-11,75 százalék.  

Mit lehet hát tenni? Kedves leendő hitelfelvevők! Tessék szépen körbenézni!

Legfrissebb cikkünk a támogatott hitelekről konkrét számokkal a honlapunkon olvasható

A bankok (nem támogatott) jelzáloghiteleinek kondíciót itt szedtük csokorba

Ha tetszett a cikk, lájkoljon és kövessen minket a Facebookon, ahol további érdekességeket, részleteket talál. 

0 Tovább

Lakáshitel? Nem adunk!

Méregdrágák lettek a lakáshitelek. A bankok kínálatából egyértelműen kiderül, alig akar valaki lakáskölcsönt adni.

Mindössze két bank akad a piacon (a K&H és az OTP), amelyik tárt karokkal várja az ügyfeleket, ha lakáskölcsönt szeretnének. Ugyanis csak ennél a két pénzintézetnél szerepel a kiemelt ajánlatok között ez a szolgáltatás. AZ AXA és a Citibank nem is tesz úgy, mintha a kérdéssel foglalkozni szeretne, egyszerűen nem lehet náluk ingatlanhitelhez jutni. (Inkább a rövid távú, fogyasztási kölcsönökre koncentrálnak.) A többieknél van lakáshitel, a kérdés csak az, hogy milyen áron.

Áprilistól – a jogszabályi előírásnak megfelelően – már minden lakáshitelt az irányadó kamathoz kell kötni. Ez a BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) vagy a 3 illetve 5 éves állampapírpiaci hozam, amire rápakolják a felárat (plusz 2, 3, 4,...7 ..százalék). Ennek köszönhetően a valamivel több mint 10 százaléktól egészen 18 százalékos thm-ig (teljes hiteldíj mutató) találhatunk ajánlatokat. Az azért gyanítható, hogy a 17-18 százalékkal hitelező bank elrettentésnek szánja a kölcsön árát, ilyet nem nagyon szeretne nyújtani. De az is lehet a háttérben, hogy a nagyon rászorult ügyfelet jól lehúzza.

Az összehasonlítás egyre nehezebb, mert ugyanaz a bank többféle áron adja a kölcsönt attól függően, hogy az ügyfél fizetése oda érkezik-e, vagy más szerződése is van-e a bankcsoportnál. Ezek után ember legyen a talpán, aki kiigazodik. Az biztos, hogy a legolcsóbban azok jutnak lakáshitelhez, akik többszázezres nettó jövedelemmel rendelkeznek, pénzüket a hitelező bankhoz utalják és a kölcsönt nyújtó sok egyéb termékét is használják.

Néhány bank lakáshitel ajánlata:

Bank

Megnevezés

Kamat (%)

THM (%)

Budapest

Lakáshitel

6 havi Bubor

10,68-12,8

CIB

Fix3

11,35

12,59

 

Fix5

11,55

12,81

Erste

Piaci lakás jóváírás nélkül

6 havi Bubor

16,63

 

Piaci lakás jóváírással

6 havi Bubor

14,31

K&H

Szenzációs forint

3 havi Bubor

10,80-13,60

 

Üzleti lakás

3 habi Bubor

11,10-13,90

MKB

Lakáshitel

12 havi Bubor

14,33-18,36

 

Lakáshitel

3 havi Bubor

13,86-17,86

 

Horizont

12 havi Bubor

11,58-17,21

OTP

Lakáshitel

3 havi Bubor

14,33

UniCredit

Lakás

12 havi Bubor

12,83-13,06

 

 

 

0 Tovább

Most dobd ki a hitelkártyádat!

Áprilistól olcsóbbak lettek a hitelkártyák, de csak az újak. A pénztárcádban csücsülőt ideje lecserélni, de a legjobb, ha teljesen megszabadulsz tőle.

A hitelkártya akkor jó üzlet neked, ha sok-sok pénzed van, nem érdekes, hányszor és mennyit költesz vele, vissza tudod fizetni minden hónapban az összes költést, és nagyon fegyelmezetten vissza is fizeted. Ellenkező esetben szabadulj meg tőle, mert csak a bank jár jól, te pedig fülig eladósodsz. Ha viszont ragaszkodsz a kis plasztiklaphoz, akkor sürgősen cseréld újra. Áprilistól ugyanis olcsóbb lett, de jellemzően csak az újonnan igényelt kártyák ára kedvezőbb.

Életbe lépett ugyanis a hitelplafon szabályozás, ami azt jelenti, hogy a magasabb kockázatú kölcsönök esetében (ilyen a hitelkártya is) nem lehet több a thm (teljes hiteldíj mutató), mint a jegybanki alapkamat plusz 39 százalékpont. Ez pedig jelenleg 46 százalékot jelent. A hitelkártyák többsége még ennél a brutális árnál is drágább, ezért változtatni kellett a bankoknak a kondíciókon. Mindezt úgy tették, hogy a pénztárcákban tartott, összesen mintegy 1,2 millió hitelkártya ára nem lett kevesebb. Csakis az április 1. után igényelt bankkártyák díjára vonatkozik az árcsökkenés. Ebből pedig az következik, hogy az évfordulókor érdemes visszaadni a mostani hitelkártyát és újat igényelni, hiszen annak ára kedvezőbb lesz a mostaninál. (Kivétel a Citibank, nála ugyanis a régi ügyfeleknek olcsóbb a hitelkártya.) Az éves kártyadíjat ugyanis már előre levonta a bank egy évre, így ha évforduló előtt válunk meg a plasztiklaptól, akkor sem kapjuk vissza a díj egy részét.

Amikor pedig eljön az évforduló, és a váltáshoz úgyis visszafizetünk minden adósságot, érdemes átgondolni, hogy tényleg szükségünk van-e hitelkártyára. Hiszen ha a pénzügyek terén biztonságban szeretnénk érezni magunkat, akkor legalább 4-6 hónapnyi megélhetéshez szükséges megtakarítással kellene rendelkeznünk. Márpedig a hitelkártyás költés (amit utólag fizetünk ki) valójában nem egy hónap megtakarítást, hanem egy hónap lemaradást jelent, amit le kéne dolgozni. Tehát mindenképp nehezíti a pénzügyi helyzetet. Ráadásul még az új, olcsóbb hitelkártyák is nagyon sokba kerülnek, így ha valaki nem tudja a hitelkártyás költést minden hónapban visszafizetni, akkor a legdrágább hitelek egyikében ül a 40 százalék feletti thm-mel.

Nagy gondot jelenthet az is, hogy a hitelkártya vásárlásra ösztönöz. Nem érzékeli az ember, hogy fogy a pénze, mert nem lesz kevesebb a bankszámláján vagy a pénztárcájában, csak a havi elszámoláskor látható, mennyi az összes költés. Le a kalappal az előtt a fegyelmezett hitelkártya használó előtt, aki naponta felírja az összes fizetést, és egy fillérrel sem költ többet annál, mint egyébként tenné, ha készpénzzel fizetne, beosztva a havi jövedelmét.

Akinél ez nem jelent problémát, mert nem gond, bármennyit költ is, annak javaslom a használatát. A többieket viszont óvatosságra intem. Ugyanis nagyon könnyen bele lehet csúszni abba, hogy többet költünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) - leánykori nevén BAR-lista - nyilvántartott rossz adósok száma december végén 849 ezer volt. Ők 1,56 millió darab szerződést nem teljesítettek, azaz átlagosan csaknem 2 hitelt nem fizettek. Ezeknek a tartozásoknak a legnagyobb része fogyasztási kölcsönöket jelent, ezeken belül igen nagy a hitelkártyás tartozások aránya.

 

2 Tovább

Olcsóbb a gyors pénz – vagy mégsem?

Hétfőtől már hatályos az a rendelkezés, amely korlátozza, mennyit kérhetnek el a bankok adósaiktól. Az új szabályok szerint a mindennapi élethez nyújtott kölcsönök (ebbe a kategóriába tartoznak a hitelkártyák is) hiteldíja a jegybanki alapkamatot 39 százalékponttal haladhatják meg, szemben az egyébként alkalmazandó 24 százalékpontos felárral. A plafon tehát az előbbinél 46, az utóbbinál viszont 31 százalék. A korábbi 50 százalék feletti hiteldíjak (THM) – amelyekből volt bőven a piacon – tehát a múlt ködébe vesznek.

Legalábbis papíron mindenképpen ez lesz (ma még azért akadnak bankok, amelyek így néhány nappal a határidő előtt a beleütköznek a hitelplafonba). Valójában azonban nem egészen ennyire szép a kép.

A THM-rendelkezésben ugyanis akad egy kiskapu. Eszerint a mutatóba nem kell beleszámolni azoknak a szolgáltatásoknak a költségét, amelyek igénybevétele nem kötelező. A Provident a házhoz vitt pénzért kér vaskos díjat. Százezer forintos kölcsönnél ez a legolcsóbb, legrövidebb futamidő esetében az átutalásnál alkalmazott 12,7 ezer forintos pluszt 61 ezer forintra növeli. Ugyanilyen összegű, de 66 hetes futamidejű hitel esetén 125,4 ezer forint helyett 204,6 ezer forintot kell az adósnak törlesztenie.

A gyorskölcsönökkel foglalkozó több intézmény a csekkes fizetést bünteti. A Cofidisnél az ezért kért „mindössze” havi ötszáz forintos plusz teher majdnem 40 százalékkal dobja meg az eredetileg felvett összegre rakódó költségeket. Százezer forint hitelnél a csekkes fizetők a nem egészen 159,5 ezer forint helyett így 182,5 ezret fizetnek. A Citibanknál az egészet kifordítják. A kezelési költség ugyanis öt százalék, amit két százalékra lehet csökkenteni. Ehhez az kell, hogy az igénylő számlát nyisson a banknál, oda utaltassa fizetését, adjon egy csoportos beszedési megbízást és persze a hitel törlesztőjénél is ezt tegye.

A rendelkezés összességében azzal jár, hogy a bankok a korábbinál hosszabb futamidőre adnak csak személyi kölcsönt. Ez hosszabb távú eladósodást és persze a kölcsönvett pénzre rakodó nagyobb összeget jelent. Ha valakinek nagyon kell a pénz, persze ezt is vállalja. Legyen akár személyi kölcsön, akár hitelkártya.

Nem mindenütt teheti azonban meg. A CIB például úgy döntött, nem bíbelődik az egésszel. Régebben kínált hitelplasztikjait egyszerűen kivezette a piacról.

3 Tovább

A bank kezében az életed

Nem sokat fáradozott a kormány a bajba került adósok megmentéséről, hitelük forintra váltásáról szóló jogszabály megalkotásán. Egy módosító javaslatot betoldottak az árfolyamgátról szóló törvénybe, és tegnap már meg is szavazta a parlament. Csakhogy gyakorlatilag mindent a bankokra bíztak.

Legelőször is a legfontosabb tudnivalók a devizahitelek forintra váltásáról:

  1. Annak a hitelét forintosítják, aki 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forint megfizetésével már több mint 90 napja késett, és azóta is folyamatosan tartozik legalább ennyivel.
  2. A hitel fedezeteként szereplő ingatlan (ingatlanok) összértéke 20 millió forint alatt marad. (Benne van a hitelszerződésben, hogy annak idején mennyire értékelték az ingatlant.)
  3. Az adósnak igazolnia kell, hogy a késedelembe esés oka a fizetőképességében beállott jelentős romlás.

A menetrend: a bank levelet küld április 15-ig, az adósnak a programba május 15-ig kell bejelentkeznie. A hitelt augusztus végéig kell forintra váltania a banknak, a 2012. május 15. és június 15. közötti jegybanki középárfolyam átlagán. A tartozás negyedét elengedik. A többi forinthitelként fut tovább.

A törvényben nem bíbelődtek részletek kidolgozásával. Persze annak is örülni kell, hogy végre van valamilyen jogszabály, de innentől kezdve a bankok kezébe tették le több tízezer, megcsúszott devizahiteles sorsát. Ugyanis nem határozták meg, hogy mit jelent pontosan a „fizetőképességében beállott jelentős romlás”. A munkanélkülivé válás nyilván az, mint valószínűleg a fizetés csökkenése is. Bár szerintem önmagában romlást okoz az is, ha 155 forintos árfolyamról 250 forintra nő a svájci frank, miközben a kamat is emelkedik. Hiszen egy 5 millió forintos hitelből így lett 8 milliós tartozás és a 44 ezer forintos törlesztőrészletből 80 ezer forint. (Na, ezt nem mondta senki a hitelfelvevőnek, annak idején, az biztos!)

Azt is a bankokra bízta a kormány, hogy a forinthitel milyen kamatozású legyen. Így könnyen lehet, hogy még a hitel negyedének elengedése után sem csökken jelentősen az adós terhe. A mostani banki lakáshitelek ára (teljes hiteldíj mutató) 13-17 százalék között mozog. Így az előbbi példánál maradva: a mostani 8 milliós (hajdani 5 millió forintos) tartozás forintosítása és negyedének elengedése után 6 millió forintos hitel marad, ennek pedig 71 ezer forint a törlesztőrészlete 20 éves futamidő és 13,1 százalékos kamat esetén. Kérdés, hogy ezt hogyan fizeti majd az adós.

0 Tovább
«
12

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek