Nagyon sokan bíznak abban, hogy a végtörlesztés meghiúsulását megtámadva kerülhetnek jobb helyzetbe. Attól tartunk, hogy ezeket a reményeket sok ügyvéd is szítja majd (a válság a jogászokat is megviselte, így néhányan bármire hajlandóak, hogy egy kis pénzhez jussanak). Nem árt azonban az óvatosság! Az adósok ugyanis a reménytelen perekbe bonyolódva könnyen még a korábbinál is rosszabb anyagi körülmények között találhatják magukat.

A pénzügyi felügyeletnél (PSZÁF) megpróbáltuk felderíteni, ki mikor hová fordulva számíthat leginkább sikerre. A „recept” elég egyszerű (bár az ügyeket a sémákba beleerőltetni nyilván csak sokkal bonyolultabban lehet). A PSZÁF álláspontja szerint a pénzintézetnek saját ügye, hogy ad-e vagy sem forintkölcsönt a devizahitel kiváltásához. Pusztán tehát az, hogy valaki nem jutott a kiváltáshoz pénzhez, önmagában semmiképpen sem alapozhat meg kedvező ítéletet. Más viszont a helyzet akkor, ha a bank hibázott – és ezt a felügyelet határozattal is alátámasztotta. Ez az ottani szakemberek szerint egy olyan biankónak tekinthető, amely szinte garancia a bíróság előtti sikerre. (Néhány év múlva, esetleg jelentős ügyvédi költség árán …)

Abban az esetben viszont, ha ahogy a PSZÁF-nál fogalmaznak: „létezik már szerződéses jogviszony a bank és az ügyfél között”, érdemes a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulni. Az eddigi döntésekből úgy tűnik, a pénzügyi szolgáltatók „packázásainál” mindenképpen érdemes kiállni igazunk mellett. A véletlenül feltört betét miatti kiesést például pótoltatni lehet így. Bukkantunk olyan döntésre, amelyben mintegy 160 ezer forintos késedelmi kamat elengedését is sikerült az ügyfélnek kiharcolnia.

A végtörlesztési ügyeknél (már szép számmal akadnak ilyenek is) elég vegyes az eddigi kép. Hol sikerült valamit elérnie az adósnak, hol nem.  A PBT viszont legalább olcsó (korlátozzák az ügyvédi költséget is), és a döntésüket meglehetősen gyorsan meghozzák. A legérdekesebb (és legeredményesebb) ügy eddig véleményünk szerint az volt, amikor a Magyar Államkincstár 2,4 millió forint állami támogatást jogosulatlannak minősített, és kamatos visszafizetését rendelte el. A deviza lakáshitelesek szerint ez a helyzet azért állhatott elő, mert a bank nem vizsgálta megfelelően a feltételeket. Az egyezségben végül a hitelintézet vállalta, hogy az állam javára visszafizetendő összeg kamatrészét (majdnem 600 ezer forint) méltányosságból megtéríti, a tőkerészre pedig kedvezményes részletfizetést biztosít. Emellett aláírta azt is, hogy a fennmaradó svájci frank hitel végtörlesztéséhez forintkölcsönt nyújt.

Mindez viszont még a végtörlesztési határidőn belül történt. A továbbiakban egyre nehezebb lehet bármit is elérni. A PSZÁF belső állásfoglalása szerint mindenki joggal emel kifogást, akinek a bank azért tagadta meg a végtörlesztési kérelme befogadását, mert lakóhelye a tulajdoni lapon nyaralóként, hétvégi-, vagy akár csónakházként szerepelt. (Az „üdülő” kategóriánál nem akadt ilyen gond, mert a törvény azt külön nevesítette.) Ha viszont a devizahiteltől csak forintkölcsön felvételével tudna megszabadulni az adós, nem sokat ér számára a kedvező ítélet. Arra ugyanis, hogy hitelezzen is, nem kötelezheti még a bíróság sem a bankot.