Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Hátralékod van? Rohanj a bankba!

Május 15-ig kérhetik a törleszteni nem tudó devizahitelesek, hogy a bankjuk váltsa forintra a tartozásukat, és annak negyedét engedje el. Sokan nem is kaptak értesítést, ettől függetlenül bejelenthetik bankjuknak a forintosításra az igényt.

Akár kapott valaki értesítést a bankjától, akár nem, most rohanjon a fiókba bejelenteni a forintosítási igényét. A határidő ugyanis május 15-én, azaz kedden lejár. Utána késő bánat, lecsúszott erről a lehetőségről.

Kik kérhetik?

- Jelzálog alapú devizahitelesek. (Ez lehet lakáscélú, de szabadfelhasználású is.)

- Akik már tavaly szeptember végén 90 napon túli hátralékban voltak legalább 78 ezer forinttal, és a csúszás azóta is fennáll.

- A hitelt a bank még nem mondta fel.

- A fedezetként szereplő ingatlanok összértéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot.

A jogszabály szerint az adósok kölcsönét a bankok forintra váltják majd a 2012. május 15. és június 15. közötti jegybanki középárfolyam átlagán, és a tartozás 25 százalékát elengedik. Ehhez azonban az adósnak május 15-ig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt. Igazolni úgy tűnik, semmit nem kell, elég a nyilatkozat.

A gond az, hogy mint korábban is beszámoltunk róla, a bankoknak április 15-ig kellett volna értesíteniük az adósokat, akik jogosultak a forintosításra, azonban olvasóink jelzései alapján sokan nem kapták meg a levelet. „Biztos nem jogosultak rá” – hangzott erre a kérdésre a válasz az egyik banknál, de nekünk – és az adósnak is – meggyőződésünk, hogy jogszabály szerint jár neki a lehetőség. Mindebből egy következtetést vonhattunk csak le – mivel több olvasónk sem kapott értesítést -, hogy oltári nagy kupleráj van egyes helyeken.

A banknak azt kellene megvizsgálnia, hogy mennyire is értékelték a bedőlt adós ingatlanát annak idején. És valószínűleg itt a bökkenő. Mert kellene az értékbecslő papírja, amit (ha már nem éltek a modern kor vívmányával, és nem szkennelték be), úgy tűnik, nem találnak.

Éppen ezért csak azt tudjuk javasolni, hogy aki azt gondolja, hogy belefér a jogszabályba, banki értesítés nélkül is rohanjon kérvényt benyújtani.

Mire jó az egész?

Értem én, hogy sokan csalódottak, és azt gondolják, hogy nem érdemes ezt a procedúrát végigjátszani, mert ha a hitelt forintra váltják, még úgy is nőhet a törlesztőrészlet, hogy a negyedét elengedi a bank. Nyilván nem lehet ez jó megoldás minden a törlesztésével megcsúszott devizahitelesnek, de tízezereknek valamit segíthet. Ezért leírnék néhány érvet a forintosítás mellett, amin érdemes elgondolkodni.

Ha valaki 10 millió forint hitelt felvett, érthetően csalódott, ha több millió forint törlesztése után a tartozása most 14 millió forint. Ha ennek negyedét elengedik, akkor is 10,5 milliós marad a tartozása. De ha tartósan nem tud fizetni, akár már egy évnyi részlettel lemaradt, akkor nem valószínű, hogy a közeljövőben helyrerázódik anyagilag annyira, hogy rendezze ezt a hitelét. Tehát nem fizet továbbra sem, mire a hitelt előbb-utóbb felmondja a bank, és a lakását néhány év múlva elviszik a feje fölül. Feltehetően úgy adják majd el az ingatlant, hogy még ezután is többmilliós tartozása marad. Innentől kezdve semmi nem lehet a nevén, különben élete végéig üldözik a tartozás behajtásáért. (Erről már itt írtunk.)

Vagy forintosítja a hitelt, amin ugyebár tényleg elszenvedi most az árfolyamveszteséget (de ki a fene hiszi itt ma ebben az országban, hogy valaha is visszatérhet a 150 forintos svájci frank árfolyam?), és elengedik neki a tartozás negyedét. Ez valójában olyan, mintha 180 forinton végtörlesztene!

Igaz, hogy egy iszonyú drága forinthitelt kap a nyakába (ez egyébként nem is minden banknál igaz), amit feltehetően ismét nem fog tudni fizetni, de azzal, hogy a tartozás nagysága forintban mérve is csökken, lehetővé válhat, hogy eladja a lakását, és tiszta lappal, tartozások nélkül, esetleg némi megmaradt pénzzel folytassa az életét.

Tavaly ősszel körülbelül 140 ezer 90 napon túl tartozó jelzáloghiteles adós volt. Az MNB szerint legfeljebb 60 százalékuk felel meg a feltételeknek, de a felmondott hitelek és feltehetően magas forint törlesztőrészletek miatt csak 20-30 százalékuk élhet a forintosítással. Ez durván 30-40 ezer embert jelent.

Mi azt gondoljuk, sokaknak megadja a lehetőséget a forintosítás arra, hogy valami kiutat találjanak a teljesen kilátástalan helyzetből.

0 Tovább

Árfolyamgát: fizess, hogy bekerülj

A bajba került adós is bekerülhet az árfolyamgát rendszerébe, ha törleszt. Sok múlik a bank jóindulatán is.

Aki a saját bankja adósvédelmi programjában vesz részt, nem kerülhet be az árfolyamgát rendszerébe. Pedig nem kevés devizahitelesről lehet szó, hiszen a PSZÁF statisztikája szerint 2011-ben már meghaladta a 900 milliárd forintot azoknak a kölcsönöknek a nagysága, amelyeknél a folyósító bank valamilyen segítséget nyújtott. Ezen belül 90 százalékos a devizahitelesek aránya.

A legjellemzőbb adósvédelmi program az átmeneti (1-2 éves) csökkentett törlesztőrészlet, amit a futamidő hosszabbításával kombinálnak. A megnyújtott futamidő nem kizáró ok az árfolyamgátból. A banki adósvédelmi programban való részvétel viszont igen.

Aki tehát be szeretne kerülni az árfolyamgát alá - év végéig van erre lehetőség -, annak először is ki kell szabadulni a banki programból. Vagy úgy szabadulhat meg tőle, hogy lejár a program, vagy a bankkal kell erről egyezkednie. Ez pedig azt jelenti, hogy a hitelintézet jóindulatán múlik, engedi-e szabadulni az ügyfelét, aki aztán belép az árfolyamgátba, ami neki (mármint a banknak) pénzbe kerül.

Nehéz tanácsot adni a hitelfelvevőnek, aki nem véletlenül kérte a banktól a segítséget, hiszen nem tudta fizetni az eredeti törlesztőrészletet. Pedig meg kellene találni a megoldást arra, hogy visszaálljon az eredeti feltételek szerinti fizetésre, hogy bekerülhessen az árfolyamgát rendszerébe.

Kizáró ok az árfolyamgátból a 90 napon túli tartozás is. Ha ezt a hátralékot valaki le tudja dolgozni, akkor viszont kérheti a bekerülést. Érdemes tehát többet fizetni, hogy elfogyjon a felhalmozott tartozás. Erre egyébként több bank – ha nem is mindegyik – odafigyel. Sorra hívják fel az ügyfeleket telefonon, hogy próbáljanak meg többet törleszteni a lemaradásból, hiszen így esélyük lesz az árfolyamgátra.

Most mindenkinek érdemes előkaparnia minden pénzt a párnacihából, az árfolyamgát ugyanis tényleg jelentős védernyőt jelent a forint árfolyamának gyengülése ellen. Gondoljunk csak bele, hogy az euró ára januárban „megkóstolta” a 320 forint feletti szintet. Márpedig – ne legyen igazam! – benne van a levegőben egy jelentős gyengülés lehetősége. És a mai árfolyamok mellett is (a svájci frank tegnap 243, az euró 293 forint volt) nagyon jó üzlet, ha 180 forintos svájci frank és 250 forintos euró áron törleszthetünk, és bár az e feletti tőketörlesztés a gyűjtőszámlára kerül, a kamatot elengedik. (Korábbi posztunk a számításokról itt található.

2 Tovább

Packáznak a biztosítók

Nem kell belenyugodni, ha szívat a biztosító. Jó példa erre, hogy néhányezer forintos ügyektől többmilliós károkig fordulnak az ügyfelek eredményesen a békéltető testülethez. És lám! Ekkor már maguktól is fizetnek a biztosítók.


Sajnos az élet azt mutatja, hogy a biztosítók nem változnak. Amíg az ember csak fizet, csak fizet, addig mosolygó arcokkal és nagy-nagy ígéretekkel találkozik. Aztán amikor bekövetkezik a kár, amire biztosítást kötöttünk, és Isten bizony szerettük volna, ha nem történik meg, akkor kimutatják a foguk fehérjét. Valahogy ritkán sikerül úgy lezárni a történetet, hogy az ügyfél elégedett legyen. Aki nem áll ki a saját érdekeiért, azt bizony jelentős anyagi kár érheti.
Mert a biztosító fizethetne többet és korrektebben, de sokan beletörődnek abba az összegbe, amit kárkifizetésként kapnak. Hát ne tegyék! A Pénzügyi Békéltető Testület előtt ugyanis megváltozik a biztosítók viselkedése, és a teljes elutasítás helyett rögtön együttműködőkké válnak. Persze nem bíztatok mindenkit arra, hogy a PBT-hez forduljon, csak azokat, akik úgy vélik, átverte őket a biztosítójuk.
Az elmúlt időszak döntései ugyanis jól mutatják, hogy a többség jogosan fordult a testülethez. Volt, akinek közel 7 millió forintot hozott a békéltetés. A földcsuszamlás után lakhatatlanná vált ház után ugyanis az építési számlán lévő nettó összeget fizette csak ki a biztosító, az áfá-t, amit egyébként a tulajdonos ugyebár szintén kifizetett, valahogy nem akarta megtéríteni. Nem kellett ide a PBT határozata sem, a biztosító már a második meghallgatáson úgy döntött, hogy utalja a pénzt.  
De egészen kis összegű kárkifizetések (illetve ki nem fizetések) miatt is érdemes a testülethez fordulni. Jól látszik a biztosítási ügyek többségénél, ha az ügyfél kiáll az igaza mellett, a biztosító gyorsan visszavonulót fúj.


Talán az egyik „legszebb” történet az, amikor unit linked biztosítást sózott rá az ügyfelére az egyik bank úgy, hogy euró betétként adta el. A bank itt ügynökként járt el. Hatalmas összegeket vontak le mindenféle költség címén az átvert ügyféltől, mire az, hogy szabaduljon a unit-linked biztosítástól, a PBT-hez sietett. Végül visszakapta a teljes befektetett pénzét. Egy másik ügyfél pedig csaknem ezer euró költséglevonást kifogásolt sikeresen, ugyancsak unit linked biztosításnál.
Tehát lehet hőbörögni, de minek! Cselekedjünk! Ha a biztosító nem fizet rendesen, irány a békéltetető testület

3 Tovább

Brutál idők vannak

Tavaly előrevetítettük, hogy 2012-ben brutál idők jönnek. Ismét beigazolódott számomra, hogy a legmerészebb fantáziát is képes túlszárnyalni (vagy mondjuk inkább úgy: alulmúlni) a valóság. Januárban járt 265-ön a frank és túllépte a 324-et az euró, az üzemanyag ára újabb és újabb csúcsokat döntött, a kamatszintről pedig talán jobb nem is beszélni. Nyilván nem mindegy, ki hová jár vásárolni, de én úgy érzem, a családunk által kedvelt élelmiszerek többsége nem csak az áfahatással (az adó 25-ről 27 százalékra emelkedése miatt) drágult. Ami pedig a fizetéseket illeti, rövidesen jön az igazság pillanata, kiderül: a minimálbér jelentős emelése, az adójóváírás és a szuperbruttó megszűntetése kit, miként érint. Ahogy egy könyvelő ismerősünk mesélte, az alacsony bérűeknél mintegy 20 ezer forintos emelésből nem egészen 200 forint plusz lesz a munkavállalók számláján.

Lehet izgulni, hogy a cégek mennyire tudnak talpon maradni ilyen körülmények között (az állam a saját intézkedései miatti jövedelemcsökkentést részben velük kompenzáltatja). Lesz-e leépítés, bezárás, kivonulás. Reméljük, most már legalább egyre rosszabbá nem válik minden! Az viszont így is biztos, hogy nagyon nehéz lesz az idei év (még államcsőd és alaposan nekilóduló drágulás nélkül is).

Érdemes, sőt muszáj tehát spórolni. Akadhat, aki most a Bahamáknál valamivel olcsóbb helyre utazik, más esetleg a dízelfaló terepjárót cseréli le takarékosabbra. Vagy mégsem? Engem mindenesetre alaposan elgondolkodtatott, hogy az idén – gyenge forint ide, gyenge forint oda – az egyik alkuszcégnél 43 százalékkal ugrott meg a síbiztosítást kötők száma az előző évihez képest. A kiutazók közel fele az osztrák síterepeket keresi fel, de Franciaország, Olaszország és Szlovákia is igen népszerű – tudatta a társaság.

Az persze örvendetes, hogy az utazók jobban odafigyelnek saját védelmükre (a drágább biztosítások voltak kelendőbbek, legtöbben az orvosi költségek és hegyi mentés fedezetet tartották fontosnak). Azt nem egészen értem, hogy az én ismerőseim közül többen miért sóhajtoznak azon, hogy egyszerűen nem tudják most megengedni maguknak az utazást.

Nem a megfelelő körben forgok talán?

5 Tovább

Nem fizet az állam?

Ne ess pánikba! – mondogatom folyvást magamnak. Biztosan nincs semmilyen hiperakármilyen sztráda építése tervbe véve, aminél éppen a mi kis országunk lenne az útban. Követezésképpen nem is akaszthatták ki számunkra elérhetetlen helyre a terveket. Ja, persze, nekünk nem is parancsol senki, mi mindentől és mindenkitől független állam vagyunk, ránk holmi globális cuccok nem is lehetnek hatással.

Idáig rendben. Mégis, miért aggódom folyvást? A jelenlegi gazdasági miniszter, a volt jegybankelnök (Bod Péter Ákos) szerint abban sincs semmi különös, ha a minősítők bóvli kategóriába sorolják az országot. Voltunk már ott, oszt mégis túléltük. Matolcsy György a Heti Válasznak adott interjúban amúgy is pökött a minősítőkre, ők a válság idején leszerepeltek (és tényleg, de valahogy mások mégis hallgatnak rájuk, ami jól látszik például a forint árfolyamán).

Egyre többen sutyorogják a közgazdászok közül, hogy tavaszra elfogy a pénz, egyszerűen nem lesz miből fizetni az orvosoknak, tanítóknak, rendőröknek. Ami a rendőröket illeti: kaptunk egy levelet, amiben egy vállalkozóval közölték, ne is számítson egyhamar pénzre tőlük. A számlát már rég leadta, befizette utána az adót – várta az ellenértéket. E helyett érkezett a levél.

Az állam mindig is csúszva fizetett – legyinthetnénk. A levél tartalma azonban felpiszkálta az amúgy is bennem bujkáló pánik-magot. Türelmet kérnek, mivel „a költségvetési egyensúly megtartása a gazdaság valamennyi szereplőjének közös érdeke”. Ezt a gondolatmenetet pedig ebben az országban sokan ismerjük. Tartsunk ki, hozzunk még egy kis áldozatot, azután minden jobbra fordul!

A költségvetési intézmények spórolása nem egy család számára jelenthet most szegényebb Karácsonyt (nyilván nem egyedül a rendőrség kényszerült ilyen lépésre). Akinek pedig nem fizetnek, maga sem tud a tőle pénzt váróknak fizetni. Ez azonban még mindig a szokásos menet (a körbetartozás egyetlen vállalkozó számára sem ismeretlen.)

A mi közös érdekünk emlegetése, ennek cinikus rögzítése az, ami táplálja pánikomat. Mint dús képzelettel megáldott (megvert?) személy ugyanis, pillanatok alatt számtalan olyan megkötés és lehetőség rémlett bennem fel, amit a „köz érdekében” elvárhatnak még tőlünk.

A vogonok közben mintha közelednének…

0 Tovább
«
12

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek