AZ ÉN PÉNZEM

Nem sokat fáradozott a kormány a bajba került adósok megmentéséről, hitelük forintra váltásáról szóló jogszabály megalkotásán. Egy módosító javaslatot betoldottak az árfolyamgátról szóló törvénybe, és tegnap már meg is szavazta a parlament. Csakhogy gyakorlatilag mindent a bankokra bíztak.

Legelőször is a legfontosabb tudnivalók a devizahitelek forintra váltásáról:

1. Annak a hitelét forintosítják, aki 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forint megfizetésével már több mint 90 napja késett, és azóta is folyamatosan tartozik legalább ennyivel.
2. A hitel fedezeteként szereplő ingatlan (ingatlanok) összértéke 20 millió forint alatt marad. (Benne van a hitelszerződésben, hogy annak idején mennyire értékelték az ingatlant.)
3. Az adósnak igazolnia kell, hogy a késedelembe esés oka a fizetőképességében beállott jelentős romlás.

A menetrend: a bank levelet küld április 15-ig, az adósnak a programba május 15-ig kell bejelentkeznie. A hitelt augusztus végéig kell forintra váltania a banknak, a 2012. május 15. és június 15. közötti jegybanki középárfolyam átlagán. A tartozás negyedét elengedik. A többi forinthitelként fut tovább.

A törvényben nem bíbelődtek részletek kidolgozásával. Persze annak is örülni kell, hogy végre van valamilyen jogszabály, de innentől kezdve a bankok kezébe tették le több tízezer, megcsúszott devizahiteles sorsát. Ugyanis nem határozták meg, hogy mit jelent pontosan a „fizetőképességében beállott jelentős romlás”. A munkanélkülivé válás nyilván az, mint valószínűleg a fizetés csökkenése is. Bár szerintem önmagában romlást okoz az is, ha 155 forintos árfolyamról 250 forintra nő a svájci frank, miközben a kamat is emelkedik. Hiszen egy 5 millió forintos hitelből így lett 8 milliós tartozás és a 44 ezer forintos törlesztőrészletből 80 ezer forint. (Na, ezt nem mondta senki a hitelfelvevőnek, annak idején, az biztos!)

Azt is a bankokra bízta a kormány, hogy a forinthitel milyen kamatozású legyen. Így könnyen lehet, hogy még a hitel negyedének elengedése után sem csökken jelentősen az adós terhe. A mostani banki lakáshitelek ára (teljes hiteldíj mutató) 13-17 százalék között mozog. Így az előbbi példánál maradva: a mostani 8 milliós (hajdani 5 millió forintos) tartozás forintosítása és negyedének elengedése után 6 millió forintos hitel marad, ennek pedig 71 ezer forint a törlesztőrészlete 20 éves futamidő és 13,1 százalékos kamat esetén. Kérdés, hogy ezt hogyan fizeti majd az adós.

Úgy tesz a minisztérium, mintha nem létezett volna a március 15-i határidő. Most ugyanis bejelentette, hogy a devizahitelükkel megcsúszott adósoknak május 15-ig lehet jelentkezni a forintra váltási programba. És szerinte minden rendben van.

Hiába számolgatták sokan a napokat, hogy minél előbb elindíthassák a devizahitelük forintra váltását, a minisztérium egyszerűen nem izgatta magát a határidő miatt. A bankszövetség és a kormány decemberi megállapodása szerint május 15-ig forintra váltják azoknak a deviza jelzáloghitel-adósoknak a tartozását, akik már 2011. szeptember végén több mint 90 napja nem tudtak törleszteni legalább 78 ezer forintot. Ezen felül a tartozás 25 százalékát elengedik. Feltétel, hogy devizakölcsön-szerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke nem haladhatta meg a 20 millió forintot.

A tartozás elengedésének legfontosabb feltétele, hogy az adós március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt. Csakhogy közeledik a március 15-i határidő, jogszabály pedig sehol.

Feltettük tehát a kérdést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), mégis mikor lesz végre törvény. Hiszen „alig” 140 ezer megcsúszott adós volt szeptember végén. Az MTI-nek kiadott közleményükből kiderült, hogy csúszik az egész procedúra.

Megtudtuk, hogy a tartozás átváltásának és elengedésének szabályait tartalmazó jogszabály előkészítése folyamatban van. A törvényjavaslatot várhatón március elején nyújtják majd be a parlamentnek. A programba pedig május 15-ig lehet bejelentkezni. Így néhány héten belül kiderül, hogy pontosan mivel lehet igazolni a fizetőképességben beállott jelentős romlást. És azt is megtudhatjuk, egyáltalán mi számít jelentős romlásnak. Ezen a megfogalmazáson áll vagy bukik majd többtízezer család sorsa. Egyelőre tehát várni kell. Viszont így a forintra váltás időpontja május 15. helyett várhatóan július 15. lesz.

Az árfolyamgátra váróknak arra kell készülniük, hogy nyár előtt nem csökken a törlesztőrészletük, addig tehát bírni kell. A 90 napon túli tartozást felhalmozóknak pedig év végéig le kell dolgozni a hátralékot, hogy bekerülhessenek a rendszerbe.

Hamarosan finisbe ér az árfolyamgátról szóló törvény. Sokan ugrásra készen várják, hogy bekerülhessenek a rendszerbe, hiszen már eddig is alig tudták fizetni a megugrott törlesztőrészleteket. Persze még alapvető kérdés, hogy hány millió forint is lesz a határ, ami alatt kérhetik a devizaadósok a bekerülést a védernyő alá.

Eddig ugyanis megkapta a bizottsági támogatásokat az a módosító javaslat, amely szerint az kerülhet a rendszerbe, aki legfeljebb 30 millió forintos hitelt vett fel annak idején. Míg az eredeti tervezet az ingatlan értékét maximalizálta 30 millió forintban. A törvény elfogadásáig tehát még nyitott ez a kérdés.

Egyelőre arra lehet számítani, hogy áprilisban megnyílik a lehetőség az árfolyamgátra. (Bár a bankszövetség kitolná a határidőt, mert nem lesz elég idő a felkészülésre.) Az adósoknak úgy kell kalkulálniuk, hogy ha már az első napokban jelentkeznek, a törlesztőrészletük legkorábban június-júliusra csökkenhet.

Csak azok a devizahitelesek jelentkezhetnek az árfolyamgát rendszerében, akik nem csúsztak több mint 90 napot a törlesztőrészletekkel. Éppen ezért a bajba került adósoknak érdemes lehet összeszedni annyi pénzt, hogy a hátralékukat visszafizessék. Egyébként van olyan bank, amely külön felhívja erre a hitelesek figyelmét. Tudjuk, hogy könnyű azt mondani, csökkentse valaki a hátralékát, ha nincs erre pénze. Mégis azt gondoljuk, hogy az árfolyamgát jó megoldás, ezért érdemes átgondolni a lehetőségeket. Év végéig lehet jelentkezni a védernyő alá, addig tehát mindenkinek van ideje a hátralék rendezésére.

Sokkal nagyobb gondot jelenthet, hogy akik banki adósmentő csomagokban vesznek részt, azokat kizárják az árfolyamgátból. Célszerű tehát a bankkal egyezkedni, hogy minél előbb ki tudjon lépni az ügyfél az adósmentő programból. Ugyanis ezután már számára is nyitott ez a lehetőség. Fontos azonban tudni, hogy egyelőre semmi nem kötelezi a bankot arra, hogy ezen a téren együttműködjön az ügyféllel, tehát a jóindulatára vagyunk utalva.

És mi a helyzet azokkal, akik már szeptember végén több mint 90 napos hátralékban voltak? Elvileg az ő hitelüket forintra fogják váltani, és a negyedét elengedik majd. Miért elvileg? Mert jogszabály még nincs. Mint korábban megírtuk, a bankszövetség és a kormány között december született megállapodás szerint az adósnak március 15-ig kellene jeleznie a bankjának, hogy „a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt”. Várhatóan csúszik majd az egész forintra váltási procedúra.

Kicsit olyan a helyzet, mint a Mátyás királyról szóló mesében, amikor a leány hozott is valamit, meg nem is. A devizahitelek forintra váltásáról ugyanis van is törvény, meg nincs is. Miközben vészesen közeleg a március 15-i határidő. 

 Mostanában sokszor érzem azt, hogy egy abszurd komédia szereplői vagyunk ebben az országban. Szívesen röhögnék az egészen, csak az a baj, hogy a bőrünkre megy a játék. Szeptember végén körülbelül 140 ezer lakáshiteles tartozott már a „bedőlt hiteles” kategóriába, ugyanis több mint 90 napot csúszott a minimálbért meghaladó összeggel a bankjának.

A kormány decemberben nagy csinnadrattával megegyezett a bankokkal, azóta azonban már nem tartja olyan fontosnak, hogy betartsa a megállapodásban leírt határidőket. Az árfolyamgátról szóló törvény végre már a parlament előtt hever, egy kicsit még rugóznak rajta, meg a számokon (persze nem mindegy, hogy ki kerülhet bele), de legalább sínen van az ügy, még ha csúszik is.

Nem így a devizahitelek forintosítása. Az eredeti megállapodás szerint azok az adósok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik szeptemberben már minimum 78 ezer forinttal túl voltak 3 hónapos csúszáson. Az adósnak március 15-ig kellene jeleznie a bankjának, hogy „a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt”.

És akkor a bank átváltja forintra a hitelt május 15-ig, a tartozásnak pedig elengedi a negyedét. Csakhogy még mindig nincs törvény. Illetve valami mégis van.

A tavaly év végi törvénykezési hajrában a kormánynak baromi fontos volt, hogy olyan jogszabályok tömkelegét verje át a parlamenten, amelyeket most visszavonhat, módosítgathat. De az igazi segítséggel nem sietett. Mindössze annyira futotta, hogy a vízközmű-szolgáltatásról szóló törvény keretében módosított egy másik jogszabályt (amúgy a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szólót). Csak hogy még bonyolultabb legyen a dolog, mindez valójában azt szabályozza, hogy a bankok a különadójukat hogyan csökkenthetik azzal az összeggel, amit a tartozásból elengednek. Na, ide csavarták bele a devizahitelek forintosítását, de ez alapján még a bankok csak széttárják a kezüket.

Jelenleg csak találgatni lehet, hogy pontosan mit is jelent, hogy valakinek a fizetőképességében jelentős romlás állt be, és mindezt miként kell igazolni. Jelentős fizetőképességi romlás a munkanélküliség, vagy ehhez elég az, ha a család jövedelme egyéb módon apadt? Az ördög a részletekben van. Attól függően ugyanis, hogy pontosan mit is írnak elő, vonatkozhat a segítség nagyon széles, de akár csak egy igen szűk körre is. (Például az eszközkezelőnél sikerül annyira szőrözni, hogy alig valaki lett jogosult erre a segítségre.)

A védernyőnél a kormányzat fontosnak tartotta, hogy az szinte mindenkire vonatkozzék (egy módosítóval be is próbálják csempészni a gazdagabbakat), eredetileg a nagy bajba került devizaadósoknál is ezt a célt tűzték ki. Úgy látszik azonban, hogy ez senkinek sem igazán sürgős.

Persze a rászorultak kivételével.