Az év elején tapasztalható piaci pánik során a békeidők történelmében a Blochamps szerint először fordult elő, hogy a megtakarítással rendelkező középosztály tagjai több pénzt vittek külföldre, mint a leggazdagabbak. Utóbbiaknál pedig mindig is természetes volt vagyonuk „földrajzi diverzifikációja” (értsd: a határon túli befektetés).

Mára azonban (mint azt mi már feltételeztük a betéti kamatváltoztatások alapján) a Blochamps szerint is teljesen megállt ez a folyamat. Na nem a legtehetősebbeknél, hanem annál a rétegnél, amelynek korábban eszébe sem jutott a külföldi betételhelyezés. A pénzügyi tanácsadó cég a rendelkezésére álló adatok alapján úgy számolta, hogy az összesített vagyonkivitel mértéke február hónapra az elmúlt öt-hat évben megszokottá vált, havi 10-15 milliárd forint környékére eshetett vissza.

Még nem biztos azonban, hogy teljesen vége a hisztinek. A Blochamps szerint számolni kell azzal, hogy április-májusra újabb menet jöhet. A havi vagyonkiáramlás mértéke ekkor ismét meghaladhatja az 50 milliárd forintot. A privátbanki kapcsolatokkal nem rendelkező magánügyfelek azonban a pénzügyi tanácsadó szerint már kevésbé lehetnek aktívak a korábbinál.  Feltételezésüket elsősorban az IMF-EU megállapodással kapcsolatban még mindig létező bizonytalanságra alapozzák. (A miniszterelnök március 15-ei beszéde egyébként nem éppen a megnyugtatást szolgálta.)

Saját (cseppet sem reprezentatív) felmérésünk szerint pedig, ha újabb pénzpiaci sokk indul, akkor a középosztályból azok is visznek ki pénzt külföldre, akik eddig ezt még nem tették. Elég sokan ugyanis éppen mostanában tájékozódnak a lehetőségekről, és nyitnak kint számlát, amire azonban (még) nem helyeznek el jelentősebb összegeket. Amúgy a decemberi-januári pénzkiáramlás is azért tudott jelentősebbre duzzadni, mert abban is akadtak szép számmal, akik a korábban kitaposott útra léptek.

Az elemzésben kitérnek arra: kevésnek látják az esélyt arra, hogy a külföldre vitt pénzek nagyobb része visszatérjen egy-ként éven belül, ahogy az például 2009-ben történt. Ennek oka például a felső-közép osztály részéről a jogrendszerbe vetett feltétlen bizalom megingása, de hozzájárulhat a hazai növekedést sem segítő bizonytalan külső környezet is.