AZ ÉN PÉNZEM

Élete végéig üldözhetik az adóst a bankok, amíg nem vezetik be a magáncsődöt Magyarországon.

Andreáék 2007 őszén vettek fel 22 millió forintnyi svájci frank alapú hitelt. (A történet igaz, a nevet megváltoztattam.) A férj saját vállalkozásában dolgozott kőművesként, így két kezével építtette fel a házukat a hitel és 7 millió forintos megtakarításuk segítségével. A bank anno 42 millióra értékelte az elkészülő ingatlant. A hitel akkor kedvezőnek tűnt, ugyanis mindössze havi 110 ezer forintot kellett fizetni. Na, igen, ugyanis egy halasztott tőketörlesztéses konstrukciót adtak, így 5 éven át csak a kamatot kell fizetni. Csakhogy már egy év után az árfolyamváltozás miatt megugrott a havi részlet, erre jött a kamatemelés, így pillanatok alatt havi 250 ezer forintra emelkedett a havi teher. És ebben még mindig nincs benne a tőketörlesztés, ami ősszel indulna. A család hónapok óta nem tud fizetni. A válság miatt csökkent a férj számára a munkalehetőség, a kilátástalan helyzetre szép fokozatosan megy rá az egészségük is…

Próbálkoztak egyezségre jutni a bankkal, de nem megy. A hitel mára 38 millió forintra nőtt az árfolyamváltozás hatására, míg a lakást 27 millióért sem tudták eladni. Ennyiből tudtak volna végtörleszteni úgy, hogy a bankot a 180 forintos árfolyamon kifizessék. Így sikerült volna megszabadulni az adósságtól, bár elveszett volna minden befektetett megtakarításuk és minden befektetett munkájuk. De legalább 38 évesen nullán állhattak volna, tiszta lappal indulhattak volna. Megérte volna – ahogy mondták – mert ezt a terhet már nem bírják cipelni.

De a ház nem kelt el. Az ingatlanpiac döglött, hitel nincs és nem is lesz, így reménykedni is elég nehéz. Az árfolyamgát rendszere sem segítene rajtuk, mert az ősztől induló tőketörlesztéssel együtt is 200 ezer lenne a havi fizetnivaló (180 forintos árfolyamon), de ezt sem lesznek képesek munkából kitermelni.

Bár jelentkezett egy készpénzes vevő, aki most 25 millióért elvinné a házat, a bank ebbe nem megy bele. A jogszabályok szerint nem is mehet bele. Hiszen a nyilvántartott, mai árfolyamon 38 milliós hitel fedezetét nem engedi elkótyavetyélni. Majd elkótyavetyéli ő maga. Arra ugyanis lehetősége van, hogy behajtócégnek eladja – akár 10 millióért -, azok pedig ennyiért is továbbadhatják a bank által annak idején 42 milliósra értékelt házat. Ha pedig 10 millióért kel el, majd elkezdenek követelni a családon további 28 millió (38-10) forintot.

A helyzet kilátástalan. Andreáék mindent eladtak, a nagymamához költöztek. Vigye a bank a házat, csak hagyja őket békén. De nem fogja. Életük végégig üldözni fogják őket a fennmaradó tartozásért, amit senki nem töröl el. Életük végégig nem lesz a nevükön semmi, és nem is lehet, mert a bank lecsap rá.

Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy miért csak az adós visel minden kockázatot. Hol a bank kockázata? Egy jelzáloghitelnél miért nem lehet bevezetni azt, hogy az adósság csak az ingatlanig terjed? Ha viszi a bank, nincs több adósság sem!

Nem véletlenül merült fel többször is a magáncsőd intézményének bevezetése. Az Index pénteken azt írta, hogy az NGM nem javasolja a kormánynak a magáncsőd bevezetését. Mire a minisztérium gyorsan kiadott egy közleményt: nem igaz, hogy nem támogatja. A kormánynak még nincs álláspontja a magáncsődről.

A parlament alkotmányügyi bizottsága február végén nyújtott be egy indítványt, amelyben – többek között – felkérik a kormányt, hogy vizsgálja meg a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Ez ugyanis az indoklás szerint (a nemzetközi tapasztalatok alapján valójában is) komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. Az indítványban határidő is szerepel: a beszámolót (tehát még egyáltalán nem a törvényt) a kormánynak legkésőbb 2012. augusztus 31-ig kellene benyújtani a bizottságnak.

Hát, gratulálok! Közel 2 év kormányzás után még csak álláspont sincs az ügyben, nemhogy jogszabály. Pedig az MNB is javasolta a novemberi stabilitási jelentésében a magáncsőd bevezetését.  Ez ugyanis megadná a tiszta lap lehetőségét a valóban menthetetlen, de együttműködő adósok számára. Ugyanis úgy tudnának az emberek az erejükhöz mérten fizetni, hogy nem üldöznék életük végéig őket fizetési meghagyásokkal. És nem kellene életük végéig „menekülniük”. Nem maradnának nincstelenek – hiszen a bedőlt adós semmit nem vesz a nevére, nehogy elvigyék -, nem dolgoznának feketén – különben letiltják a fizetésüket, és még adót is fizetnének. Ilyen egyszerű lenne. Csak valahogy nem akaródzik a törvényeket meghozni. Mert vannak ellenérdekelt felek, az pedig úgy tűnik, hogy a döntéshozók közül senkit nem izgat, hogy sokan ebbe szó szerint bele fognak halni.  

Az árfolyamgát tényleg segít, de csak annak, aki maga is tesz érte. Nyárnál előbb azonban nem számíthatunk a törlesztőrészletek csökkentésére. Aki megcsúszott a fizetéssel, annak érdemes ledolgoznia a hátrányból, hogy jogosult legyen a belépésre.

Benyújtották végre a parlamentnek az árfolyamgátról szóló törvénymódosítást. Ennek köszönhetően tényleges segítséget kaphatnak a devizahitelesek az államtól és a bankjuktól. Ahogy korábban is megírtuk, aki belép a rendszerbe, 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2,50 forintos japán jen árfolyamon törleszthet a legfrissebb módosítás szerint 2017. június végéig. A törlesztőrészlet e feletti része pedig kettéválik egy tőkeszámlára és egy kamatszámlára. A tőkeszámlán gyűlik az ügyfél tartozása (ez az úgynevezett gyűjtőhitel-számla), a kamatszámlát pedig az állam és a bank fizeti.

A törlesztőrészletünk tőketörlesztésből és kamatból áll. A legjellemzőbb hitel, az úgynevezett annuitásos hitel esetében (amikor ugyanannyi a havi részletünk éveken át), az első években a részletek legnagyobb része a kamat és csak igen kis hányada a tőkefizetés. Aztán évek alatt növöget a tőketörlesztés, és egy 20 éves hitel esetében körülbelül 10-15 év után lesz fele-fele a kamatfizetés és a tőketörlesztés.

Most tehát érdemes mindenkinek előkapnia a bankjától kapott legutóbbi értesítőt, és megnézni, mennyi is a kamat- és mennyi a tőkefizetés a havi törlesztőjében.
Korábbi példánk szerint: egy 5 évvel ezelőtt felvett, 5 millió forintos, svájci frank alapú hitel kezdeti törlesztőrészlete 43 ezer forint volt. Mostanra (250 forintos árfolyamon) a kamatemelkedés hatásának is köszönhetően mintegy 80 ezerre nőtt. Ha jön az árfolyamgát, 51 ezer forint körülire csökken a havi részlet. De az árfolyamgát feletti 29 ezer forintból csak a tőkerész fog a gyűjtőszámlára kerülni 2017. június végéig. Tehát esetünkben a teljes törlesztőrészletnek csak 12 százaléka a tőketörlesztés, a többi kamat. Így 29 ezer forintból 25 ezret a bank és az állam fizet. Mindössze 3400 forint gyűlik a gyűjtőszámlán. És kamatozik 3 havi Buborral.

Szerintünk ez tényleg jó megoldás, de résen kell lenniük az adósoknak. Ugyanis saját maguknak kell a bankjuknál bejelentkezniük az árfolyamgát rendszerébe. Ide csak azok kerülhetnek automatikusan, akik még tavaly kérték az év végével megszűnt gyűjtőhitel-rendszert. Figyelni kell tehát, mert a bankok közül várhatóan nem mindegyik fogja reklámozni az új lehetőséget. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, hogy ez nem kötelező nekik.

Fontos kitétel, hogy csak az kérheti ezt a megoldást, aki nem csúszott többet 90 napnál a részletekkel. Aki ennél többet késett, annak érdemes ledolgoznia a hátrányból. Ha ugyanis sikerül 90 nap alá szorítania a hátralékát, akkor már jogosult a részvételre. Tehát most kell gyorsan összeszedni a családból a tartalékokat. (Akik szeptember végén már több mint 90 napos csúszásban voltak, azokra más törvény vonatkozik. Ők azok, akiknek majd forintosítják a hitelét és a negyedét elengedhetik.)

Kizáró ok még, ha az eredeti (még tavalyi) gyűjtőhitelhez hasonlóan az ingatlan értéke meghaladta a 30 millió forintot a hitel felvételekor. Akkor sem jogosult az adós a részvételre, ha banki fizetéskönnyítő programban vesz részt. A sima futamidő-hosszabbítás nem számít annak, tehát ha valaki ilyet kért, akkor beléphet az árfolyamgát-rendszerbe. A többieknek pedig célszerű valahogy gyorsan lezárni ezt a fizetéskönnyítő programot. (Persze csak ha mód van rá.)

Érdemes úgy számolni, hogy ha tényleg gyorsan átmegy a törvény az Országgyűlésen, és áprilistól valaki be tud jelentkezni, akkor is legkorábban júliusban csökkenhet a részlete. Addig tehát mindenképp ki kell húzni. Ugyanis 60 nap az ügyintézési idő, és a törvénymódosítás szerint az ügyintézés sorrendjében előnyt élveznek a közszolgák. A többi állampolgár csak utánuk jöhet. Na, ja… Első körben a haverok. Ráadásul le kell dolgozni azt a blamázst is, hogy semmi sem lett a végtörlesztéshez nyújtott támogatott forinthitelből, amit a kormányfő még karácsony előtt levélben ígért meg nekik. Hiszen a közalkalmazottak most ugyanazt kapják, mint a pórnép (ami egyébként nem rossz), csak a gyűjtőhitel-számlán kamatozik kedvezőbben a hiteltartozásuk.

Aki csak forinthitelből tudott végtörleszteni sokkal rosszabbul jár(t), mint aki az árfolyamgát rendszerébe lép majd be. Csakhogy az eredeti határidőre az erre vonatkozó törvényt nem készítették el, az ígéreteknek pedig már senki sem hisz.


Így szívat a magyar kormány. Ez is lehetett volna a poszt címe. Csak erről sok minden másra is lehetne asszociálni. A végtörlesztés azonban igazi kiszúrás azokkal, akik csak forinthitelből tudták megtenni. A havi törlesztőrészletek ugyanis nagyjából azonosak a teljesen elszállt devizahitelek törlesztőrészleteivel.
Ugyanakkor már tavaly december közepén megállapodott a kormány és a Bankszövetség. Ennek a megállapodásnak az egyik pontja az árfolyamvédelmi/árfolyamgát rendszer. Aki ebbe belép, az 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró és 2,50 forintos japán jen árfolyamon törleszthet 2016 végéig. A törlesztőrészlet e feletti része pedig kettéválik egy tőkeszámlára és egy kamatszámlára. A tőkeszámlán gyűlik az ügyfél tartozása a kamatszámlát pedig a kormány és a bank fizeti. Ez pedig bombajó az adósnak! Kiszámoltuk, hogy hogyan gyűlik az árfolyamgát feletti tartozás, és mi magunk is elképedtünk.

Tény, hogy nincs még jogszabály. Tény, hogy a kormány simán a szemünkbe hazudik és már meglévő törvényeket úgy változtatgat, ahogy akar. De ha most véletlenül mégis betartaná a megállapodást, akkor valóban jól járnak a devizaadósok.
Először is tudnunk kell, hogy a törlesztőrészletünk tőketörlesztésből és kamatból áll. Általában – persze vannak eltérő konstrukciók is – egy teljesen megszokott annuitásos hitel esetében, amikor ugyanannyi a havi részletünk éveken át, az első években a havi fizetnivaló legnagyobb része a kamat és csak igen kis hányada a tőkefizetés. Egy 20 éves hitel esetében valahol 10-15 év után (inkább a 15-höz közelebb) lesz fele-fele a kamatfizetés és a tőketörlesztés aránya a havi részletben. (Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy sok, ettől eltérő konstrukció is létezik, de ez a legjellemzőbb.)
Mivel devizahiteleket gyakorlatilag 2003-2004-től kezdtek el tömegesen felvenni az emberek, az annuitásos hiteleknél még mindig jóval nagyobb a havi törlesztőrészletekben a kamat, mint a tőke. Nos, a megállapodás szerint az árfolyamgát feletti törlesztőrészletnek a kamatrészét kifizeti az állam és a bank.

Itt egy példa: egy 5 évvel ezelőtt felvett, 5 millió forintos, svájci frank alapú hitel kezdeti törlesztőrészlete 43 ezer forint volt. Mostanra (250 forintos árfolyamon) a kamatemelkedés hatásának is köszönhetően mintegy 80 ezerre nőtt. Ha jön az árfolyamgát, 51 ezer forint körülire csökken a havi részlet. De az árfolyamgát feletti csaknem 29 ezer forint NEM MIND növeli a tartozásom. Ebből csak a tőkerész fog a tőkeszámlán gyűlni 2016 végéig. Esetükben a teljes törlesztőrészletnek csak 12 százaléka a tőketörlesztés, a többi kamat. Tehát a 29 ezer forintból 25 ezret a bank és az állam fizet. És egyelőre csak 3400 forint gyűlik, mint tartozás a tőkeszámlán. Miközben ha forinthitelt vesz fel valaki, annak 71 ezer forint lenne a törlesztőrészlete.

Ez csak egy példa, minden hitel más és más. De a többségre igaz, hogy az árfolyamgát feletti rész több mint felét a bank és az állam állja. Márpedig ez bombaüzlet! Lenne...
Ha megszületett volna a jogszabály. Mert így csak üres ígéret, amit mindenki máshogy értelmezett az elmúlt másfél hónapban. Pedig a megállapodás arról szól, amit kiszámoltunk. Csakhogy senki nem meri elhinni, hogy ez ennyire jó is lehet. Amikor választani kell(ett) a végtörlesztés és az árfolyamgát között, senki nem dönthet(ett) arról, amiről még nincs törvény. Erre ugyanis a kormánytagok, de még a miniszterelnök szava sem garancia. Hiszen épp karácsony előtt játszotta el azt a mókát a kormányfő, hogy személyesen (na jó, tudom, hogy nem ő írta alá mind a soktízezer vagy sokszázezer levelet) küldött levelet a közszolgáknak, amiben végtörlesztésre buzdította őket. Ebben támogatott hitelt ígért. És semmi nem lett belőle. Ami lett illetve lesz (már ezt is félve írom le, mert nem tudom, hogy tényleg lesz-e) az az árfolyamgát kissé megvariálva úgy, hogy a tőkeszámlán kedvezőbb kamattal gyűlik a tartozás.

A kormány a bankszövetséggel kötött megállapodásában azt vállalta: „A Kormány 2012. január 31-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a
devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről…” Kérdem én, hol van ez a jogszabály.

Miközben baromira fontos volt, hogy december végén erőltetett menetben olyan törvényeket verjenek át a parlamenten, amelyek jelentős részét most nemzetközi nyomásra vissza kell vonni, arra nem volt idő, hogy a többszázezer devizaadós megsegítéséről szóló jogszabályt kidolgozzák és elfogadtassák. Hiszen ha ez a törvény megszületett volna, akkor vissza lehetett volna tartani sokakat attól, hogy januárban iszonyatosan drágán, akár 18 százalék körüli teljes hiteldíj mutatóval (bizony, bizony, ilyen szép magasra sikerült a végtörlesztéssel feltornászni a forint jelzáloghitelek árát) vegyenek fel forinthitelt a végtörlesztéshez. A kiváltás ugyanis csak 9-10 százalék körüli thm esetén érte volna meg. De hogyan döntsön bárki is, ha jogszabály hiányában nem lehet tudni a pontos feltételeket?