Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Élből nőtt a devizahitel

Mindenki tudja: ha új autót vesz, annak az értéke már azzal csökken, hogy kigurul vele a szalonból. Nos, a devizahiteleknél éppen az ellenkező volt a helyzet. Amint ugyanis az adós aláírta a szerződést, máris többel tartozott, mint amiről tudott.

A bíróság most az OTP-t marasztalta el, mert más devizaárfolyamot használt, amikor az ügyfélnek odaadta a hitelt, és mást, amikor a törlesztőrészleteket beszedte tőle. Ez a „játék” egészen 2010 decemberéig minden banknál szabadon folyt. A pénzintézetek ezután – az új jogszabálynak megfelelően – álltak át a vételi és az eladási árfolyamról a középárfolyamra a számításnál. Ez az új folyósítású kölcsönöknél (elméletben, hiszen a gyakorlatban a deviza jelzáloghitelezés a földhivatali bejegyzési tilalom miatt már 2010. júliusra megszűnt) lehetetlenné tette, hogy a devizahiteleken az árfolyam segítségével is plusz profitra tegyenek szert a pénzintézetek.

A devizahitelezés felfutásakor, 2004-ben annak, aki tízmillió forintnak megfelelő svájcifrank-kölcsönt vett fel, a tartozása élből akár a 10,3 millió forintot is meghaladhatta az eltérő árfolyamok miatt.  Egyes bankok (például az Erste) még külön konverziós jutalékot is felszámoltak. A kalkulációban megjelölt árfolyamok (különösen a vételi) ráadásul több helyen szinte nem is hasonlítottak a bankok által közzétett hivatalos árfolyamokra. Akkoriban is akadt azonban kivétel: az MKB a lakáshiteleknél is a bank által meghirdetett devizavételi, illetve -eladási árfolyamokat alkalmazta. Az előbbi példánál maradva: az MKB ügyfele ebben az esetben „csak” 50 ezer forinttal indult nagyobb adóssággal annál, mint amennyit a szerződésben aláírt.

A szaksajtóban akkoriban is jelentek meg olyan cikkek, amelyek felhívták ezekre a visszásságokra a figyelmet (magam többet is írtam, az előbbi számok is saját gyűjtésemből származnak). Ennek az eredménye pedig csak annyi lett, hogy több bank egyszerűen levette honlapjáról a művi számokat (nehogy már össze lehessen hasonlítani a hivatalossal). Az adósok nem reklamáltak, örültek, hogy még így is jóval olcsóbban juthatnak hitelhez (erről rövidesen részletesebben is írunk majd).

Biztos vagyok benne, hogy ma sem érdekelne senkit az egész ügy, ha nem jött volna a válság, és söpört volna el mindent, ami korábban igaz volt, illetve annak tűnt. A felelősöket pedig a bankokon túl is hosszan sorolhatjuk. Az akkori kormányt, a felügyeletet, de a jegybankot sem igazán zavarta a helyzet (utóbbiak ugyan figyelmeztettek a kockázatokra, de nem igazán erőteljesen emelték fel a szavukat). A PSZÁF egyre csak azt hangoztatta, hogy a törvény nem tiltja például az előbb leírt eljárást. Persze nem menthetők fel a hitelfelvevők sem. A jegybank stabilitási jelentése szerint a fizetésképtelenné váláshoz csak 10 százalékban járult hozzá a munkanélküliség. Az adósok több mint fele egyszerűen túlvállalta magát.

Az OTP devizahitelese most nyert, a bank azonban nem nyugszik bele a döntésbe. Nem lennénk meglepve, ha a végső menet az övé lenne (a korábbi eljárás ugyanis aligha volt jogellenes, különben nem kellett volna 2010-ben módosítani a törvényt). Akárhogy dől is azonban el ez az ügy, az egész helyzetből jól már nem lehet kijönni.

Legfeljebb a károkat lehetne mérsékelni.

3 Tovább

Végtörlesztés: hajmeresztő történetek

Süketek párbeszéde? Vagy tudatos szívatás? A pénzügyi felügyelet mellett működő békéltető testület sorra hozza a határozatait a végtörlesztés meghiúsulása miatti panaszokkal kapcsolatban.  Nehezen bizonyítható, ha a bankban átvertek, de az világos: sem az ügyintéző, sem a bank nem a barátunk, jobb, hanem bízunk bennük.

Itt az ideje, hogy belássuk: a bank nem a barátunk, az ügyintéző nem a személyes pénzügyi tanácsadónk. Hiába is szeretnék ezt elhitetni velünk. Csak olyan terméket akarnak nekünk eladni, amin a pénzintézet jól keres. Ez persze nem zárja ki a win-win játszmát, azaz amikor a bank mellett mi ügyfelek is jól járhatunk, de sajnos sokszor nem ez a felállás.

A végtörlesztéssel a kormány megszívatta a bankokat, azok pedig az ügyfeleket. Persze igazságtalan lenne kijelenteni, hogy minden bank és ügyintéző az átveréssel foglalatoskodott, hiszen nagyjából 170 ezer embernek mégiscsak sikerült végtörlesztenie. Igaz, mi is rengeteg levelet kaptunk olyan devizaadósoktól, akik arról számoltak be, hogyan próbálja akadályozni a bank a végtörlesztésüket.  A PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) most sorra hozza a határozatait az ilyen ügyekben.

Volt olyan ügyfél, aki már a rögzített árfolyamú végtörlesztés előtt forinthitellel váltotta volna ki a devizahitelét. De addig szórakoztak vele, míg a forint brutális gyengülése miatt a felvett forint hitel már nem  volt elég a kiváltásra. Aztán jött a rögzített árfolyamú végtörlesztés, amire bejelentkezett, de mivel a kiváltásra felvett forint hitelt a bank ide-oda váltogatta, a költségek szépen apasztották a pénzt, ami ismételten kevésnek bizonyult a végtörlesztéshez. Itt egyezséggel zárult az ügy.

De számos esetben zárul úgy az ügy, hogy a pórul járt ügyfél panaszát végül elutasítják. Több olyan eset is akadt, amikor a bank heteken át kérte be a különféle iratokat és pénzért beszerezhető igazolásokat, majd a végén közölte: nem végtörleszthet az ügyfél, mert nem írta alá a kérvényt.  Vajon mennyire elképzelhető az, hogy egy paksaméta iratot átnyújtunk a bankban, egyenként átnézik, és nem szólnak, hogy a legfontosabb hiányzik belőle? (Akadt azért olyan ajánlás is, amelyben azt javasolják a banknak, hogy januárban már a teljes szükséges összeget átutalt adóstól a konkrét papír híján is fogadja el a teljesítést.)

Ebből elég világosan látszik, hogy minden egyes iratot egyenként kell átvetetni az ügyintézővel.  Csak így tudjuk bizonyítani, hogy valóban beadtuk. Másik tanulság, hogy nem kell feltétlenül hinni az ügyintézőnek és nem kell túlságosan bízni sem benne. Ő ugyanis azt sózna ránk, amit parancsban megkapott, és ha a verdikt az, hogy valamiről lebeszéljen, akkor azt meg is próbálja.

Nem tudjuk tehát megúszni a tájékozódást és azt, hogy felkészüljünk a pénzügyekből. A végtörlesztéses panaszok jól mutatják, hogy ha az ügyfél tájékozottabb, akkor nem tudta volna a bank megvezetni. Tanulságos lehet az árfolyamgátra készülőknek, hogy ne csak a bankban tájékozódjanak, hiszen a bank ellenérdekelt lehet.  Ha a pénzintézet úgy dönt, hogy bizonyos ügyfeleket lebeszélne róla, másokat viszont éppen rábeszélne, akkor is érdemes külső segítséget igénybe venni a tájékozódáshoz. 

0 Tovább

Így spórold meg az új adókat

A legújabb adóterveknek „köszönhetően” jövőre annak is fizetnie kell a pénze használata után, aki eddig ezt gondosan megúszta. Egy kis odafigyeléssel az adónál többet takaríthatunk meg.

Nem, ez nem egy rémálom, ez maga a valóság. A kormány komolyan gondolja, hogy különféle adókkal éves szinten –egyes számítások szerint - 60-70 ezer forintot húzzon ki a családok zsebéből. A magunk részéről legfeljebb ötleteket adhatunk, honnan spórolható meg ez az összeg.

A jól megválasztott bankszámlával a kivetett adónál jóval többet lehet megtakarítani. Ettől persze még nem fáj kevésbé, ha újabb sarcokat vetnek ki ránk. Valóban léteznek nulla forintos bankszámlák, bár a legtöbb banknál a díjmentes utalásoknak és ingyenes készpénzfelvételnek az ára az, hogy havi fix díjat kérnek a számlavezetésért. A jövőre bevezetendő banki tranzakciós adó (sárgacsekk-adó, ha így jobban tetszik) véget vet a díjmentes utalásoknak, így az ilyen számlákkal rendelkezők bankköltségei biztos, hogy emelkedésnek indulnak.

A többség azonban nem ilyen számlákban ül. Itt az ideje tehát, hogy összehasonlítsuk a bankszámlák költségeit és olcsóbbra váltsunk. (Bankszámlaválasztó kalkulátorunk itt található.) A pénzügyeink minden területén találhatunk spórolási lehetőséget, érdemes tehát átnézni minden kiadásunkat és pénzügyekkel kapcsolatos bevételeinket. A számlánkon felejtett, nem akciós kamattal lekötött pénzen is nagyot bukhatunk. Érdemes tehát a futamidő végét észben tartani és ismételten lekötni, lehetőleg akciósan. Aki rutinos kamatvadász, tisztában van vele, hogy a pénz mozgatásának ára elviheti a többletpénzt. Fontos tehát, hogy a pénzfelvétel vagy utalás árával is kalkuláljunk.

Nagyobb összegnél tízezreket is spórolhatunk. Tavaly egyik ismerősöm 90 ezer forintot takarított meg azzal, hogy nem a saját számlájáról, hanem a család egy másik tagjának bankjából vette fel lakásvásárláskor a készpénzt. Az eladó ugyanis ragaszkodott a készpénzhez, és mivel 10 millió forint feletti összegről volt szó, körbejárta a család, hogyan lehetne a legkisebb költséggel kivenni a pénzt a bankból. A legolcsóbb megoldás az lett, hogy átutalta a pénzt egy családtag számlájára, mert annál a banknál a készpénzfelvétel árának felső korlátja volt. Tény, hogy kissé macerás lett az eljárás, és több órát eltöltöttek az üggyel, de a 90 ezres spórolás bőven kárpótolta őket. (Most legújabb kalkulátorunkkal kiszámolható a pénz mozgatásának költsége.)

Ugyancsak érdemes elővenni a biztosítási szerződéseinket és évfordulónál olcsóbbra váltani, ezzel is megspórolva a biztosításokra kivetett adókat.

A telefonálásnál pedig át kell gondolni a szokásainkat és Skype-ra vagy egyéb, díjmentes alkalmazásokra lehet váltani. Igaz, hogy ezekhez jó internet-kapcsolatra van szükség.

14 Tovább

Béren kívül: ötödével kevesebb

A cafeteria keretében kifizetett pénz az idén a tavalyinál majdnem húsz százalékkal csekélyebb – derült ki az OTP Pénztárszolgáltató megrendelésére készült reprezentatív kutatásból. Az adatokat elemezve ugyanis kiderül, bár 2012-ben „csak” 14 százalékkal kevesebb cég ad béren kívüli juttatást dolgozóinak, akik adnak, azok is hét százalékkal visszavágták a keretet. Az OTP célja persze nyilvánvalóan nem az volt, hogy plasztikusan kimutassa, a cafeteria fenekestül felforgatása nem élénkíti a gazdaságot, hanem éppen ellenkezőleg. Az átalakítás (nem függetlenül persze a gazdaság helyzetétől sem) egyelőre nem hogy segítené, hogy a támogatásra érdemesnek tartott ágazatok plusz forrásokhoz jussanak, még akadályozza is.

Érdemes felidézni, mi is módosult 2012-re. A legjelentősebb, hogy a munkáltatóknak a juttatás a korábbi 19,04 százalék helyett majdnem 31 százalékba kerül. (Ez a kormány csökkentette nagy csinnadrattával a korábbi 25 százalékos, az előző által frissen bevezetett adóterhet 16 százalékra, ami a szuperbruttó – az adóalapba beleszámít a tb-járulék is, amit a munkáltató fizet be – miatt 19,04 százalékos elvonást jelentett.) Mindez összekapcsolódott a piac egyértelmű újrafelosztásával. A korábbi utalványosokat (amúgy értük a fene se sír, a maguk horribilis profitjával) kiszorították, lett nekünk egyetlen Erzsébet. Az üdülési csekket pedig három gondosan kiválasztott banki kibocsátó váltotta fel. A rendszer persze nyökögve indult (ekkora átalakításnál ebben nincs semmi csodálni való). A valóságos piaci szereplők miatt viszont itt jut gőz a gépbe is, nem csak a síphoz (azért utóbbit is táplálják rendesen, már szinte hetente tartott valamilyen tájékoztatóval, amikből kiderült, mekkora sikertörténet is a Bözsi és a SZÉP).

Én a legbosszúsabb az egészségpénztár megnyirbálása miatt vagyok. Az egészségpénztári számláról az idén már nem lehet fürdőszolgáltatásra, gyógyüdülésre és sporttevékenységre költeni. Azok, akik ezekre nagy összegeket tudnak szánni, nyilván nem jönnek zavarba, hiszen a SZÉP-nél még jobb feltételeket is találhatnak (az egészségpénztáraknál életmódjavítóként meghatározott, tehát csak külön adófizetés mellett igénybe vehető, rekreációs üdülésre, fogyókúrás szolgáltatásokra a SZÉP-kártyáról kedvezményesen lehet költeni). Tapasztalataim szerint azonban (sőt, magamat is ebbe a körbe sorolom) sokan évek alatt gyűjtötték össze azt a pénzt, amit azután erre kiadtak. A SZÉP-nél viszont amit nem használ fel valaki lejáratig, azt bukja (ez a bankok zsebét tömi). Az új csodaszerek egyike sem a spórolásról szól. Vegyed, vigyed, fogyassz – üzenik. Úgy látszik azonban ezt nem elég csak úgy kívánni. Nem árt, ha arról is gondoskodik az állam, legyen mit kiadniuk a pógároknak.

0 Tovább

Egyre több a hamis pénz

Az idén az első negyedévben majdnem ezer hamis forintbankót vont ki a jegybank. Ez annak tükrében, hogy ugyanekkor csak a tíz- és a húszezresekből (általában ezeket a címleteket hamisítják) mintegy 167 millió darab volt forgalomban, szinte viccesen kevés. A trend azonban növekvő. Nem véletlenül akciózik már második éve az MNB olyan berendezések terítésével, amelyekkel könnyebb ellenőrizni a bankókat.

Az eddig nyilvánosságra került esetekből azonban kiderült, hogy nem valamilyen szupertechnikával felszerelt nagyívű bűnözői csoportok mérgezik a gyanútlan magyarok mindennapjait az éj leple alatt gyártott remekműveikkel. Ehhez a mi országunk túl kicsi, a forintunk pedig nagyon is jól védett. Az idén a rendőrség Hódmezővásárhelyen több mint tízmillió forint hamis húszezres foglalt le. Az azonos sorszámú bankjegyeket számítógéppel és tintasugaras nyomtatóval állították elő, nem tartalmaztak fémszálat, vízjelet és más biztonsági elemet sem. Ennek ellenére többször sikerült velük fizetni.

Talán sokan emlékeznek még a négy évvel ezelőtti esetre, amikor egy szerencsétlen juhász a 100 ezer forintra tartott birkáiért elfogadott két ötvennégyezres címletű bankót. Még örült is, hogy nyolcezer forintot pluszban kereshetett. Az amúgy kabarétréfának is gyenge sztori slusszpoénja az volt, hogy kiderült: nem ő volt az egyetlen.

Jártam olyan társaságban, ahol a kártyához fénymásolt pénzt használtak, időnként viccesen a címletet is „megbolondítva”. Az ilyesmin addig lehet jókat nevetni, amíg éjnek évadján nem dörömböl a rendőrség, mert például egy jókedvű csemete remek ötletnek tartja továbbpasszolni a játékpénzt. Az ilyen bankót elfogadó (nevezzük finoman figyelmetlennek) bukja az „üzletet”: amit az értéktelen papírért odaadott, az a másiké, neki viszont nem marad semmi. A fecnikért – merthogy nem is érnek semmit – senki semmilyen ellentételezést sem ad. Nyolc év börtönt kaphat a pénzhamisító, de azt is lecsukhatják, aki véletlenül jut a hamis pénzhez, de hogy mentse a menthetetlent, megpróbálja egyszerűen továbbpasszolni.

Pénzhez hasonló papírdarabokat amúgy viccből vagy házi használatra is csak meggondoltan szabad csinálni. Aki persze akar ilyesmivel bíbelődni, megpróbálhat engedélyt szerezni az MNB-től. Engedély nélkül akkor készíthető papír forintbankjegy-utánzat, ha az anyagában markánsan eltér a valós pénztől. Előírás még a jelentős méretkülönbség is (kétoldalú nyomatnál a fele vagy a kétszerese lehet a „műpénz” a valódinak). Például fára, plasztikra, vagy üvegre nyugodtan lehet viszont pénzt imitálni, azt semmi sem tiltja. Ugyanígy az elektronikus eszköz útján, internetes honlapon, vezetékes vagy vezeték nélküli eszközzel hozzáférhetővé tett utánzatért sem büntethetnek meg senkit. Annak ellenére, hogy nemrégiben akadt olyan pénzhamisító, akik azt állította, a „mesterpéldányokat” a netről töltötte le.

4 Tovább

Lakáshitel? Nem adunk!

Méregdrágák lettek a lakáshitelek. A bankok kínálatából egyértelműen kiderül, alig akar valaki lakáskölcsönt adni.

Mindössze két bank akad a piacon (a K&H és az OTP), amelyik tárt karokkal várja az ügyfeleket, ha lakáskölcsönt szeretnének. Ugyanis csak ennél a két pénzintézetnél szerepel a kiemelt ajánlatok között ez a szolgáltatás. AZ AXA és a Citibank nem is tesz úgy, mintha a kérdéssel foglalkozni szeretne, egyszerűen nem lehet náluk ingatlanhitelhez jutni. (Inkább a rövid távú, fogyasztási kölcsönökre koncentrálnak.) A többieknél van lakáshitel, a kérdés csak az, hogy milyen áron.

Áprilistól – a jogszabályi előírásnak megfelelően – már minden lakáshitelt az irányadó kamathoz kell kötni. Ez a BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) vagy a 3 illetve 5 éves állampapírpiaci hozam, amire rápakolják a felárat (plusz 2, 3, 4,...7 ..százalék). Ennek köszönhetően a valamivel több mint 10 százaléktól egészen 18 százalékos thm-ig (teljes hiteldíj mutató) találhatunk ajánlatokat. Az azért gyanítható, hogy a 17-18 százalékkal hitelező bank elrettentésnek szánja a kölcsön árát, ilyet nem nagyon szeretne nyújtani. De az is lehet a háttérben, hogy a nagyon rászorult ügyfelet jól lehúzza.

Az összehasonlítás egyre nehezebb, mert ugyanaz a bank többféle áron adja a kölcsönt attól függően, hogy az ügyfél fizetése oda érkezik-e, vagy más szerződése is van-e a bankcsoportnál. Ezek után ember legyen a talpán, aki kiigazodik. Az biztos, hogy a legolcsóbban azok jutnak lakáshitelhez, akik többszázezres nettó jövedelemmel rendelkeznek, pénzüket a hitelező bankhoz utalják és a kölcsönt nyújtó sok egyéb termékét is használják.

Néhány bank lakáshitel ajánlata:

Bank

Megnevezés

Kamat (%)

THM (%)

Budapest

Lakáshitel

6 havi Bubor

10,68-12,8

CIB

Fix3

11,35

12,59

 

Fix5

11,55

12,81

Erste

Piaci lakás jóváírás nélkül

6 havi Bubor

16,63

 

Piaci lakás jóváírással

6 havi Bubor

14,31

K&H

Szenzációs forint

3 havi Bubor

10,80-13,60

 

Üzleti lakás

3 habi Bubor

11,10-13,90

MKB

Lakáshitel

12 havi Bubor

14,33-18,36

 

Lakáshitel

3 havi Bubor

13,86-17,86

 

Horizont

12 havi Bubor

11,58-17,21

OTP

Lakáshitel

3 havi Bubor

14,33

UniCredit

Lakás

12 havi Bubor

12,83-13,06

 

 

 

0 Tovább

Mohó vagy? Ráfázol!

Adhattam volna ennek az írásnak a „Tuti tippek a pénzvesztéshez II.” címet is. Előző posztunkra ugyanis érkezett néhány olyan visszajelzés, aminek alapján úgy láttam, érdemes még a témát egy kicsit kiegészíteni.

Előrebocsátom, hogy a fene se akar okoskodni! A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy nem lehet eleget hangsúlyozni: nincs ingyenebéd! Ahol az ár-érték arány feltűnően eltér, ott valami suskus lehet. Soha nem felejtem el, hogy amikor lázas lakáskeresőben voltam, találtam egy olyan bombázó ajánlatot, hogy csak na! Izgatottan hívtam a megadott számot, ahol egy srác közölte: az ár csak erre a hétvégére érvényes (szombat reggel jelent meg a hirdetés). Majd ellentmondást nem tűrően kinyilatkoztatta: vigyem oda kápéban a foglalót, és már szerződhetünk is. Letettem a kagylót. Később egészen véletlenül tudtam meg, hogy több tíz volt azoknak a száma, akik beugrottak, a fiúnak pedig, aki levette őket semmi köze sem volt a lakáshoz (kinyitotta az ajtót, kicserélte a zárat, és úgy árulta a külföldön levő tulajok kéróját). Nem kapták el.

Az ilyen és hasonló csalók az emberi mohóságra játszanak. Hallottam több olyan történetet, amikor a merészek nyertek (jó kocsi, jó üzlet stb. mind a másé… de az is lehet, hogy az érintettek csak lelkesen önigazolnak), gyanítom azonban sokkal több a kijózanító ébredés. Szerencsés esetben nem azonnal. Ilyenkor még van idő kiszállni, de senki se lepődjön meg, ha ez – minden előzetes ígéret ellenére – még sem sikerül.

Most ráadásul igen veszélyes időket élünk. Meglehetősen széles réteg keres magának valamilyen megélhetési lehetőséget. Akadnak köztük bőven ügyes értékesítők (számos ügynök elől vették el a kalácsot, sőt a kenyeret is). Mások pedig a munka nélküli meggazdagodás útját keresik (ahogy előző posztunkban szerepelt: lám, a Józsi is…).

Szinte tálcán kínálja magát a megoldás: multi level marketing (MLM) értékesítési, vállalkozási forma. Csak egy jó ötlet kell! Lehet kínálni aranyat, devizát, kötvényeket, ingatlanokat, bármit. A lényeg, hogy pörögjön az üzlet, minél többen szálljanak be, így a lánc tetején levők szép pénzt kaszálhatnak. Arról meg sokan hallottak, hogy például az Amway esetében milyen pompásan működött a dolog. Sőt. A céget jó harminc éve Amerikában a kereskedelmi szövetség beperelte piramisjáték vádjával. A bíróság nem nekik adott igazat. Az MLM azóta is virágzik.

A tengerentúli bíróság több tényezőt is meghatározott, aminek alapján elválasztható az ocsú a búzától, az MLM a piramisjátéktól. Ezek között szerepel például visszavásárlási garancia, de a raktáron levő készletek 70 százalékának eladása is. Pénzügyi (pláne származtatott, szintetikus) termékeknél mindkettő eleve a vicc kategóriája.

8 Tovább

Tuti tippek a pénzvesztéshez

Miből gondolja bárki is, hogy 50 százalékos hozamot garantáltan megkap? Elég egy jól megszerkesztett honlap vagy egy csillogó iroda és emberek ezrei önként nyújtják át minden megtakarításukat.

Csalók mindig voltak és lesznek is, mint ahogy piramisjáték is. Van, ami nem is piramisjátéknak indul, bár kódolva van a bukás. Időnként ezt még azok is tudják, akik beszállnak, mégis odaadják a pénzüket abban a reményben, hogy majd időben kiszállnak. Az már nem zavarja őket, hogy ezzel ők is részesei lesznek a csalásnak, nem pedig áldozatok. A vagyonukat elvesztőket ők is megkárosítják.

Lassan dagad a Quantum XXL körüli botrány, amiről a Kiszámoló is megemlékezett már. Tele van az internet olyan hirdetésekkel, amelyek arról szólnak, hogy pillanatok alatt bárkiből fantasztikus devizakereskedő válhat, és a (néhány órás) tanfolyamon megszerzett tudásával akár milliókat kereshet. Aztán beszervezik őket a világ másik végén bejegyzett cég nevében, amelynek (milyen szerencse!) magyar nyelvű honlapja is van. Kezdődhet az online devizakereskedés olyan szoftverekkel (robotokkal), amik ontják a pénzt. És igen, mindig bedőlnek jó sokan. Mert eleinte működik.

Nem szeretném összemosni általában a forex platformokat (ahol online lehet devizaügyleteket kötni) a csalással, de azt látni kell, hogy egy teljesen tájékozatlan befektető nehezen fogja megkülönböztetni az egyébként rendkívül kockázatos ügyleteknek teret adó lehetőséget a tőkebefektetési csalástól.

A biztos hozamígéret és a tőkegarancia már önmagában ki kellene, hogy verje a biztosítékot. A Quantum 30-50 százalékot ígért, de mindenki nyugodjon meg, ennél jóval több is elérhető (ígéret szintjén) a piacon. Mert a licit tovább folyik, csak más és más cég neve alatt. A múlt héten hallott legjobb ajánlat HAVI 20 százalék volt. (Csaknem sírva kértem az ismerőst, aki be akart szállni, hogy ne tegye.) Az észérvek nem hatnak, mert „Józsi is sokat keresett vele és nem is csinál semmit csak otthon ül”.

A Quantumnál akkor borult a bili, amikor a quantumos befektetők számláját kezelő brókercég egyszer csak a veszteségeket is mutató számlaegyenleget küldött. (Korábban csak a nyereségről kaptak kimutatást az ügyfelek.) Most perelhetnek, keresgélhetik az egyébként Hong Kongban bejegyzett cég tulajdonosait. És – ahogy több fórumon is olvastam – felügyeletért kiáltozhatnak. Igaz, korábban nem zavarta őket, hogy a cégnek nincs felügyeleti engedélye. Mert nálunk nagyon is működik a cinkos összekacsintás a felügyeleti szervekkel kapcsolatban. Csakhogy azzal tisztában kellene lenni, hogy ha egyszer elfogadom, hogy egy cégnek nincs PSZÁF engedélye, mert „a felügyelet csak nehezítené a befektetést, és kevesebb maradna nekünk” (nem viccelek, az egyik cég így toboroz), akkor utána senkitől nem tudom kérni, hogy tegyen bármit is a pénzemet 100 százalékban meglovasító ellen.

14 Tovább

Banki trükkök drágításra

Az akció jó hívószó, ráadásul bármekkora drágítás jöhet a kifutása után.

Azt szokták mondani, hogy a magyar nem is annyira árérzékeny, inkább "akcióérzékeny" teremtés. Nem tudom, hogy ez még ma is igaz-e, de tény, hogy számtalan olyan akcióba botlok nap mint nap, amikor kiderül, hogy akció nélkül olcsóbb volt a termék, vagy éppen arra kell ráébrednem, hogy akciósan is drágább, mint a versenytársaké.

A bankok az akció hívószót inkább kiskapuként használják. Ugyanis csak szigorú szabályok szerint emelhetik a költségeket, ezek a rendelkezések azonban kijátszhatók. Az egyik trükk, hogy újabb és újabb termékeket vezetnek be, a másik az akció szó használata. Abban a pillanatban, amikor valami akciós, máris új árat lehet bevezetni, ha kifut a kedvezményes időszak. Az akciókra ugyanis nem vonatkozik az emelési korlát.

A tisztességes magatartás azonban megkérdőjelezhető, amikor nincs időtartam megjelölve, mert csak annyit tesznek közzé, hogy „visszavonásig”. Gyanakodásra adhat okot, ha a korábban díjmentes szolgáltatás egyszer csak nulla forintos díjért szerepel. Ez ugyanis a díjemelés előszele szokott lenni.

Becsületes eljárás, ha az emelést előre jelzik. Így találkozhatunk előre beharangozott áremelésekkel. A Volksbanknál például a pénztári készpénzfelvételnél az akciós feltétel 0,35 százalék plusz száz forint, ami majd ötszázra emelkedik. Ez egyébként tízezer forint felvételekor majdnem 90 százalékos díjemelést jelent; húszezernél a növekedés „csak” 50 százalékos. A Citibank június 15-ével megszünteti a nulla forintos bankszámlához kapcsolódó készpénz-visszatérítést.  (Ez addig akár havi 10 ezer forintot is jelenthet a bankkártyás vásárlások után.) Biztató viszont, hogy a Citinél a díjmentes kifejezés még igen sokszor fordul elő a feltételek között, ráadásul egyetlen helyen sem jelzik, hogy akciós lenne. Az OTP az alapszámlánál a pénztári készpénzbefizetésért kér kedvezményesen 59 forintot. Ez a díj lesz rövidesen 0,45 százalék, de minimum 447 forint – felső korlát nélkül.

Azt is fontos tudni, hogy a banknak nem kötelező minden évben az infláció mértékével emelni a díjait, viszont több évnyi drágítást is végrehajthat, ha korábban „elmaradt” az árak igazítása. Mindebből a legfontosabb tanulság, hogy időről időre érdemes átnézni a bankköltségeinket, és ennek megfelelően váltani, ha nagy meglepetés ér minket.

0 Tovább

Tényleg államosítják a babakötvényt

Nem is olyan régen szedtük csokorba, mi ingathatta azoknak a magyaroknak a bizalmát, akik a külföldi számlanyitást választották. Összeállításunkban nem sok helyet szántunk a babakötvénynek, hiszen annak államosításáról felröppent hírt a szaktárca azonnal cáfolta. Nos, mára kiderült, az a bizonyos haraszt ez esetben sem véletlenül zörgött.

A kormány a múlt héten megjelent határozatban kötelezte a nemzetgazdasági minisztert (ugye, onnan adták ki a cáfolatot még januárban), hogy kezdeményezze a fiatalok életkezdési támogatásáról – magyarul: babakötvény – szóló törvény módosítását a Start-értékpapírszámla Magyar Államkincstárnál történő kizárólagos vezetésére. Egy zárójeles megjegyzésben azonban kitérnek arra, hogy ez csak a törvénymódosítás hatályba lépését követően nyitott számlákra vonatkozna. A bankok tehát korábbi ügyfeleiket megtarthatnák – ha tudnák.

Gyanítható ugyanis, hogy az állam a bankokkal is versenyre kelne a lakossági forintokért. Már pedig ki hagyná banknál gyermeke számláját, ha másutt jobb hozam érhető el?  Kérdés persze, meddig lenne így. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis az állam a hozzá kényszerűen kötődőkhöz (a Start-számlák 18 éves korig nem használhatók fel) nem túl nagyvonalú. Az egész történetet fűszerezheti még a bizalmatlanság, de erre most még gondolni sem akarunk.

Érdekességek ugyanis a babakötvény tervezett átalakításánál is akadnak. A változás ugyanis nemcsak a számlavezetőre terjedne ki. A nemzetgazdasági miniszternek a határozat szerint meg kell vizsgálnia a Start-értékpapírszámlához kapcsolódó éves befizetési korlát törlését is. Jelenleg 120 ezer forintnál többet itt évente nem lehet elhelyezni. A plusz befizetéshez kapcsolt támogatás évente különlegesebb esetekben is legfeljebb 12 ezer forint. Ésszerű és kedvező lépés lenne, ha a szülők ennél többet dughatnának el maguk elől gyermekeik javára.

Nem csak a spórolásnál, másutt is belenyúlnának a mai jogszabályba. Megcélozzák ugyanis a Start megnyitására jogosultak, sőt a számlatulajdonosok körének bővítését is. Előbbi a családi pótlék előírásának törlését jelenti (most az a szülő nyithat ilyen számlát, aki a baba után családi pótlékra jogosult), utóbbinál azonban csak találgathatunk. Most ugyanis a 2006-tól születetteknél jár a babakötvény, egyetlen további feltétel még a magyarországi állandó lakóhely.

Annak érdekében, hogy több állampapírt vegyenek a magánszemélyek (az említetteket tartalmazó határozat már címében is jelzi ezt a törekvést) vajon minden iskolás is kaphat majd babakötvényt? Vagy inkább a kinti magyarok keblében dobogó magyar szívre számítanak? A miniszter számára adott határidő elég szoros (konkrétan a mai nap), így rövidesen megtudhatjuk ezekre is a választ.

A miniszter amúgy arra május végéig kapott időt, hogy elintézze: a közszférában minden munkavállaló számára a Magyar Államkincstár nyisson értékpapírszámlát. A szép új rendszerben állampapírokat lehet majd venni a postán, az okmányirodán (ott még vezetik is a számlát), az ügyfélkapunk keresztül. Sőt, április végéig okostelefonon is forgalmazzák az állam adósságleveleit. Csak vegye, vigye azokat a lakosság!

 Az országmentő akcióra (teljesen nyilvánvaló, hogy a kabinet célja az ország finanszírozási helyzetének stabilizálása) mintegy kétmilliárd forintot már el is különítettek. Sürgős az ügy, így bárki beláthatja, hogy egyúttal miért írják elő, hogy a pénz elköltésénél kerülni kell a közbeszerzési eljárásokat.

0 Tovább

Devizahitelesek: döbbenetes pálfordulások

A devizahitelesek számára kidolgozott új árfolyamgát minden híresztelés ellenére jó lehetőség. Az igénylésről azonban régebben a bankok, most pedig a minisztérium próbálja az érintetteket lebeszélni. Vajon mi lehet a háttérben?

Meglehetősen felháborítónak tartottuk, hogy a bankok egy része a védernyő korábbinál sokkal jobb formája ellen szinte annak megszavazása pillanatában elkezdett dolgozni. A devizahiteleseket figyelmeztették arra, hogy így további tartozást halmoznak fel. (A konstrukció előnyeiről most nem szólnánk, ha valaki figyelmesen átnézi a táblázatot, amiben összefoglaltuk a jellemzőket, maga is ítéletet alkothat.) Olyanról is hallottunk, hogy pénzügyi intézmények megpróbálták úgy beállítani, mintha a piaci és a fix árfolyam törlesztőrészlete közötti különbséget az adósnak kötelező lenne megtakarítani. Ha valaki beugrott volna, jelezzük: bár valóban célszerű tartalékolni (már ha tud valaki), ez semmiképpen sem kényszerűség.

Hát igen, a bankok meg akarják spórolni a kamatszámla (lásd táblázatunkat) miatti veszteségeiket – gondoltuk. Mostanra viszont mintha fejre állt volna a világ. A bankok között ugyanis nem egy akad, amely levélben hívja fel ügyfelei figyelmét arra, milyen jó lehetőség az árfolyamgát. A nemzetgazdasági tárca viszont, ahol korábban azt hangoztatták, hogy minél szélesebb kör számára szeretnék elérhetővé tenni a fix árfolyamú törlesztést, hangot váltott.

Annak az adósnak, aki ha nehezebben is, de képes fizetni a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztőrészletet, mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek változatlansága mellett törleszt tovább – olvasható a tárca közleményében. Szerintük az árfolyamgát azoknak lehet leginkább megoldás, akik olyan nehéz helyzetbe kerültek, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a közeljövőben törlesszék az adósságot. Szerintünk viszont ez egyáltalán nem így van. Már csak azért sem, mert az árfolyamgátat eleve nem a legnagyobb bajban levőknek találták ki. Számukra más eszközök (forintosítás, Nemzeti Eszközkezelő) jöhetnek szóba.

A fene se akar (sőt!) ismét vészforgatókönyvekről írogatni. Sajnos azonban, ha az egyet és a kettőt összeadjuk, nehéz nem arra gondolni, hogy a korábbinál reálisabbá vált az árfolyamok elszállása. Az állam ugyanis nyilván előre kalkulált a kamatszámla rá eső terheivel. A kiszámíthatatlan a plafon (ismét csak: lásd táblázatunkat!) feletti szint kiadási igénye. A bankok is számoltak a kamatszámla rájuk háruló terhei miatti veszteségekkel. Az efeletti fájdalom azonban eltörpülhet, ha arra gondolnak, az adósok helyzete az esetleg vészesen gyengülő forint miatt mennyire drámaian romolhat.

Az mindenesetre tény, hogy az IMF-hiteltárgyalásokról szóló hírek finoman szólva is igen ellentmondásosak – ami pedig jelentős hatással van a devizaárfolyamokra. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben kijelentette: hónapok óta egyre vár a Nemzetközi Valutaalapra, de csak nem jönnek. A Reuters megkeresésére az IMF magyarországi küldöttségének vezetője írásban nyomatékosította: a tárgyalások megkezdése teljes mértékben a magyar kormánytól függ. A sikeres tárgyalások érdekében pedig kritikusan fontos az európai hatóságok támogatása.

A labdát tehát szépen pattogtatják. Ez a játékszer azonban nem más, mint a mi fejünk. A játszma pedig nem csak a devizahitelesek számára lehet sorsdöntő.

Az új gyűjtőhitel részletei
Megnevezés Szabályozás Megjegyzés
Rögzített árfolyam Svájci frank: 180 Ft, euró: 250 Ft, japán jen: 2,5 Ft Az efeletti rész kettéválik, a kamattartalom "eltűnik"
Maximális árfolyam* Svájci frank: 270 Ft, euró: 340 Ft, japán jen: 3,3 Ft Piaci krach esetén az adós és a bank kockázata is csekélyebb, az államé viszont jelentősen nő
Gyűjtőhitel A tőketartozás, ami 3 havi Buborral kamatozik  A kamat most 7,2 százalék, ami versenyképes a devizahitelek terhével, ha az árfolyamok kedvezőbbé válnak, a hitel összege csökken
Kamatszámla A kamat és minden ilyen jellegű teher ide kerül, ettől az adós mentesül A kamattartalom a hitel futamidejétől függően változó, ezt mindenki megnézheti banki kimutatásán
Szerződésmódosítás Nem számíthatnak fel ezért díjat a bankok A gyűjtőhitelnél sincs költség, így a kamat valójában a hiteldíjnak felel meg

*efelett mindent az állam áll, tehát a tőkeszámlán sem keletkezik további adósság

4 Tovább

Most dobd ki a hitelkártyádat!

Áprilistól olcsóbbak lettek a hitelkártyák, de csak az újak. A pénztárcádban csücsülőt ideje lecserélni, de a legjobb, ha teljesen megszabadulsz tőle.

A hitelkártya akkor jó üzlet neked, ha sok-sok pénzed van, nem érdekes, hányszor és mennyit költesz vele, vissza tudod fizetni minden hónapban az összes költést, és nagyon fegyelmezetten vissza is fizeted. Ellenkező esetben szabadulj meg tőle, mert csak a bank jár jól, te pedig fülig eladósodsz. Ha viszont ragaszkodsz a kis plasztiklaphoz, akkor sürgősen cseréld újra. Áprilistól ugyanis olcsóbb lett, de jellemzően csak az újonnan igényelt kártyák ára kedvezőbb.

Életbe lépett ugyanis a hitelplafon szabályozás, ami azt jelenti, hogy a magasabb kockázatú kölcsönök esetében (ilyen a hitelkártya is) nem lehet több a thm (teljes hiteldíj mutató), mint a jegybanki alapkamat plusz 39 százalékpont. Ez pedig jelenleg 46 százalékot jelent. A hitelkártyák többsége még ennél a brutális árnál is drágább, ezért változtatni kellett a bankoknak a kondíciókon. Mindezt úgy tették, hogy a pénztárcákban tartott, összesen mintegy 1,2 millió hitelkártya ára nem lett kevesebb. Csakis az április 1. után igényelt bankkártyák díjára vonatkozik az árcsökkenés. Ebből pedig az következik, hogy az évfordulókor érdemes visszaadni a mostani hitelkártyát és újat igényelni, hiszen annak ára kedvezőbb lesz a mostaninál. (Kivétel a Citibank, nála ugyanis a régi ügyfeleknek olcsóbb a hitelkártya.) Az éves kártyadíjat ugyanis már előre levonta a bank egy évre, így ha évforduló előtt válunk meg a plasztiklaptól, akkor sem kapjuk vissza a díj egy részét.

Amikor pedig eljön az évforduló, és a váltáshoz úgyis visszafizetünk minden adósságot, érdemes átgondolni, hogy tényleg szükségünk van-e hitelkártyára. Hiszen ha a pénzügyek terén biztonságban szeretnénk érezni magunkat, akkor legalább 4-6 hónapnyi megélhetéshez szükséges megtakarítással kellene rendelkeznünk. Márpedig a hitelkártyás költés (amit utólag fizetünk ki) valójában nem egy hónap megtakarítást, hanem egy hónap lemaradást jelent, amit le kéne dolgozni. Tehát mindenképp nehezíti a pénzügyi helyzetet. Ráadásul még az új, olcsóbb hitelkártyák is nagyon sokba kerülnek, így ha valaki nem tudja a hitelkártyás költést minden hónapban visszafizetni, akkor a legdrágább hitelek egyikében ül a 40 százalék feletti thm-mel.

Nagy gondot jelenthet az is, hogy a hitelkártya vásárlásra ösztönöz. Nem érzékeli az ember, hogy fogy a pénze, mert nem lesz kevesebb a bankszámláján vagy a pénztárcájában, csak a havi elszámoláskor látható, mennyi az összes költés. Le a kalappal az előtt a fegyelmezett hitelkártya használó előtt, aki naponta felírja az összes fizetést, és egy fillérrel sem költ többet annál, mint egyébként tenné, ha készpénzzel fizetne, beosztva a havi jövedelmét.

Akinél ez nem jelent problémát, mert nem gond, bármennyit költ is, annak javaslom a használatát. A többieket viszont óvatosságra intem. Ugyanis nagyon könnyen bele lehet csúszni abba, hogy többet költünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) - leánykori nevén BAR-lista - nyilvántartott rossz adósok száma december végén 849 ezer volt. Ők 1,56 millió darab szerződést nem teljesítettek, azaz átlagosan csaknem 2 hitelt nem fizettek. Ezeknek a tartozásoknak a legnagyobb része fogyasztási kölcsönöket jelent, ezeken belül igen nagy a hitelkártyás tartozások aránya.

 

2 Tovább

Durva különbség a bankszámlák árában

Akár hatvanszoros is lehet a különbség a legolcsóbb és legdrágább bankszámla díja között. Éves szinten 55-60 ezer forinttal is többet fizethet az, aki rosszul választ bankot és számlát. Nem árt átgondolni a bankolási szokásainkat is.

Szépen emelték a bankok a számlák költségeit, újabb és újabb „díjkülönlegességgel” rukkolnak elő. Fél évvel ezelőtt még „csak” ötvenszeres volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább bankszámla között, ez mára hatvanszorosára nőtt.

Igaz, hogy a törvényi előírás miatt csak körülbelül az infláció mértékével emelhetnék az árat a pénzintézetek, de ez csak a már meglévő konstrukciókra vonatkozik. A gordiuszi csomót nagyon egyszerűen vágják át; átalakítják a számlákat, újakat vezetnek be, és csiribí-csiribá, máris annyit számítanak fel érte, amennyit nem szégyellnek.

Az OTP például az alapszámlánál a pénztári készpénzbefizetést is sarcolja (ami a lakosságnál egyáltalán nem szokás). Ezért, most még kedvezményesen, 59 forintot kérnek. Rövidesen azonban a díj 0,45 százalék, de minimum 447 forint lesz – felső korlát nélkül. A postai befizetés költségeit is ügyfeleikre hárítják. Ekkortól a forint lekötése 22 forintba kerül. A többi számlacsomagnál nincsenek ilyen díjak, így úgy véljük, érdemes (akinek még van ilyen) az Alap számlától mindenképpen megválni. Arra sem árt azonban ügyelni, hogy a Net számlánál sem sokáig (a tavalyi inflációs adatok hivatalos közzétételéig) tart az eseti utalások díjmentessége az OTP-nél.

De egyre több a nulla forintos és filléres számla (havi néhány száz forint), ehhez azonban meg kell találni a megfelelő bankot és megfelelő számlát. Mert az olcsó számlát okosan is kell kezelni. Érdemes a fejekben átállítani a bankolási szokásokat. Bankkártyával vásárolni, készpénzt a bank saját automatájából felvenni és lehetőleg interneten intézni az ügyeket. Ez a legolcsóbb módja a bankhasználatnak. És persze meg kell találni ehhez a megfelelő bankszámla-csomagot is. Ugyanis bankon belül is nagyon eltérőek a díjak, így ugyanannál a pénzintézetnél – ha rossz számlában ülünk – több ezer forint is lehet a különbség egy hónap alatt. Egyre több helyen kérnek kevesebb díjat, ha az ügyfél nem kér postán kivonatot.

 

Íme, csak egy példa: akinek 150 ezer forintos fizetés érkezik a bankszámlájára, és mindössze arra használja, hogy felvegye róla az összes pénzt négy alkalommal, ehhez a bank saját automatáját használja, ilyen havidíjra számíthat az egyes bankoknál (benne van a bankkártya éves díja is):

Havidíj

K&H zéró

0 Ft

Citibank Nulla forintos

0 Ft

Magnet Diamond

100 Ft

FHB Aktív

131 Ft

Unicredit Bónusz

163 Ft

Raiffeisen Díjnullázó

164 Ft

Magnet Csillag

183 Ft

Budapest Aktív

336 Ft

Budapest Kedvezmény2

336 Ft

Unicredit Privát plusz

470 Ft

Unicredit ÉN

499 Ft

Volksbank Optima

533 Ft

Sopron Bázis

562 Ft

Unicredit Privát

592 Ft

Citibank Citicomfort 1,5 milliós egyenleg felett

642 Ft

MKB Elektronikus

720 Ft

Sopron Aktív

762 Ft

Budapest Elektronikus

806 Ft

CIB Online

820 Ft

MKB Normál

830 Ft

Budapest Standard

840 Ft

Sopron Aktív online

862 Ft

OTP Tempó

870 Ft

Erste bank Príma a)

898 Ft

Volksbank Minima

924 Ft

K&H alap

925 Ft

CIB Classic

958 Ft

Erste bank Príma b)

979 Ft

Kinizsi Lakossági

993 Ft

K&H Elektronikus

1 036 Ft

FHB alap

1 038 Ft

OTP Net

1 070 Ft

Volksbank Maxima

1 075 Ft

Raiffeisen Mindennapok

1 079 Ft

Gránit Alapszámla

1 079 Ft

Erste bank Szimpla

1 109 Ft

Volksbank Standard

1 150 Ft

Raiffeisen Lendület

1 199 Ft

AXA KamatHozó

1 207 Ft

Gránit Magas kamat

1 208 Ft

OTP Alap

1 236 Ft

Sopron 1000-es

1 263 Ft

Raiffeisen Bázis

1 284 Ft

OTP Elektronikus

1 359 Ft

Erste bank Príma c)

1 473 Ft

K&H lakossági

1 571 Ft

OTP Forint

1 576 Ft

Erste bank Szupershop

1 722 Ft

Citibank Citicomfort 1,5 milliós egyenleg alatt

1 842 Ft

FHB Prémium

4 012 Ft

2 Tovább

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek