Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Szegény vagy? Dögölj meg!

A Nemzeti Eszközkezelő kudarca jól mutatja, miként áll a kormány a segítségre szorulókhoz: magasról tesz rájuk. 

Az előzményekhez képest röhejes közleményben adta hírül a Nemzeti Eszközkezelő, hogy van értelme a létezésének, ősszel bizony majd ezrével veszi meg a rászoruló családok lakásait. A közleménnyel próbálta menteni a menthetetlent, és bizonyítani, hogy nem igaz, amit mi (és mások) is többször megírtunk: ez a segítség nem működik.

Nem az Eszközkezelőt hibáztatom, szegények két napig próbáltak valami értelmesnek tűnő magyarázatot kitalálni arra, hogy – miután a hvg.hu megírta – a cég féléves működése során miért csak nyolc lakást bírt megvásárolni a bankoktól. Hiába próbálta meg mosdatni saját magát, és ezzel természetesen leginkább a kormányt, valójában világossá vált, hogy a kormányt egyszerűen nem izgatják a nyomorultak, a rendszer pedig tényleg nem működik.

Az Eszközkezelő szerint azért alacsony a megvásárolt lakások száma – 8 db! -, mert minden szereplő tudta – hiszen a kormány még decemberben erről állapodott meg a bankokkal -, hogy a szigorú feltételeken változtatni fognak, és ezért a bankok csak kis számmal ajánlottak fel ingatlant. Bezzeg most, hogy enyhítettek a feltételeken (júniusban módosítottak), ősztől ezrével vesznek lakásokat.

Na, itt buktatták le a kormányt. Mert bizony, amikor fontos volt nekik, akkor akár néhány óra alatt képesek voltak jogszabályt módosítani, az ötlettől a jogszabályig bármilyen futóbolond ötletet végigvittek. Ha fontos volt, gyorsan átverték a jegybanktörvényt a parlamenten, és a végtörlesztés ötlete és valós elindítása között is csak néhány hétnek kellett eltelnie. Hiszen nélkülözhetetlen volt a haveroknak, hogy 180 forintos árfolyamon törleszthessék a sok tízmilliós devizahitelüket. Konkrét információnk van arról, hogy a Fidesz frakció igényei szerint alakították a szabályozást. (Bár nem hiszem, hogy ezzel kapcsolatban bárkinek lennének kétségei a nyilvánosságra került végtörlesztési ügyek kapcsán.)

A szegények azonban nem számítanak. Már maga az eszközkezelő intézményének elindítása, a jogszabály megalkotása is csak csúszott, csak csúszott. A kormány hatalomra kerülése után nem sokkal, 2010 nyarának végére ígérte Matolcsy a tervezet elkészültét, de valahogy nem sikerült tartani az újabb és újabb határidőket. A megvalósult eszközkezelő pedig távol áll attól a segítségtől, ami lehetőségként benne lett volna. (Korábbi blogunkban itt írtunk a bankok konkrét ajánlatáról, amit meg lehetett volna valósítani.) A feltételek enyhítését valóban még decemberben beígérte a kormány, és gyakorlatilag arról volt szó, hogy már januárban jogszabályt módosít. Erre kellett várni júniusig. Hat hónapot. Számukra ennyire volt fontos. Mint ahogy az árfolyamgát elindítása sem volt sürgős, a jogszabály megalkotása is a tervhez képest hónapokat csúszott. Így év elején és egész tavasszal – sőt most is – védernyő nélkül maradtak az adósok, fizethették az egekbe emelkedett törlesztőrészleteket. (Ráadásul a forint árfolyamának gyengülését is nagyrészt a kormánynak köszönhették az emberek.)

De senki ne gondolja, hogy csak emiatt nem kerültek ingatlanok az eszközkezelőhöz, hiszen sokan voltak olyanok, akik egyébként is befértek volna a rendszerbe. Mint megírtuk, a bankoknak nem érdeke a lakások eladása az Eszközkezelőnek. Hiszen az eredeti (tehát az évekkel ezelőtti, a mostaninál jóval magasabb) forgalmi érték 55, 50 vagy 35 százalékán (attól függően, hol található) kellene átadni a lakást, miközben lehet, hogy magasabb áron is értékesíteni tudja – esetleg a saját ingatlankezelő cégének. A törvény ugyanis a banknak adja a mérlegelés jogát.

Persze lesznek azért olyan lakások, amelyeket a bankok átadnak, de sikertörténetre ne számítsunk. Illetve a sikertörténetről majd a kormánypropaganda gépezete gondoskodik.

Ha tetszett a cikk, lájkoljon és kövessen minket a Facebookon, ahol további érdekességeket, részleteket talál. 

8 Tovább

Eszközkezelő: ne is remélj!

Sokakon segíthetne az eszközkezelő, de döcög a rendszer. A bankok csak a vályogviskóktól, eladhatatlan ingatlanoktól szabadulnának az állam segítségével.

Civil érdekvédők és a saját tapasztalataink is azt mutatják, nagyon sokan szabadulnának úgy a hitelüktől, hogy bérlőként maradnának tovább az otthonukban. Már azt se bánnák, ha a befektetett pénzük – merthogy saját megtakarításukat is beletették és az elmúlt években százezreket-milliókat törlesztettek – mind elúszna, hiszen ha az eszközkezelő veszi át az otthonukat, akkor a lakás átadásából/eladásából egy fillérhez sem jutnak. Viszont megszabadulhatnak a hiteltől, ami az árfolyamváltozások, a kamatemelések és az elmaradt törlesztőrészletek együttes hatásának köszönhetőn már rég túlnőtt a lakás mostani értékén.

Sokan vannak, akik a törvény szerint erre jogosultak lennének, de hiú ábránd számukra az, hogy egyszer az eszközkezelőhöz kerül a lakásuk, amit olcsón visszabérelhetnek. A bankok ugyanis ebben nem érdekeltek. Először is ott van nekik a kvóta, amihez tartaniuk kell magukat. Meghatározzák, hogy félévente hány ingatlant árverezhetnek el (ez az OTP Banknál konkrétan az első negyedévben 957 ingatlant jelent). Erről értesíteniük kell az ügyfelet, aki kap egy levelet, hogy az ingatlant kényszerértékesítésre jelölték ki. És akkor, csakis akkor kérheti a bankot – ha megfelel az összes törvényi előírásnak -, hogy legyen kedves otthonát az eszközkezelőnek átadni.

De ott van a bank gazdasági, üzleti érdeke. Mert nem kötelessége átadnia az ingatlant az eredeti (tehát az évekkel ezelőtti, a mostaninál jóval magasabb) forgalmi érték 55, 50 vagy 35 százalékán (attól függően, hol található). Ha magasabb áron is el tudja adni – esetleg a saját ingatlankezelő cégének –, akkor nem az eszközkezelőnek fogja értékesíteni. A törvény ugyanis a banknak adja a mérlegelés jogát. És egy jól eladható ingatlan esetében miért adná el kevesebbért, ha más módon többet remélhet érte? Ráadásul, ha nem az eszközkezelőnek adja, a fennmaradó tartozást sem kell elengednie, az ügyfél tehát otthon nélkül marad, és még tartozása is lesz. Várhatóan maradhat majd az új tulajdonos (ingatlankezelő cégek) által birtokolt lakásban, csakhogy ennek a bérleti díjáról nem tudni semmit sem, és nyilván drágább lesz, mint az eszközkezelő esetében.

Az árverezési kvóta miatt egyébként a bankok először az értékes és nyilván nagyösszegű hitellel rendelkező ingatlanoktól szabadulnának, márpedig ezek amúgy se férnek bele az eszközkezelős kategóriába. Ha pedig bele is tuszkolnak ebbe a néhány értékesíthető ingatlanba kisebb értékűt, az se biztos, hogy az állam karjában köt ki. Várhatóan lesz néhány ingatlan, ami mégis eljut az eszközkezelőhöz, lehet szépen szerződést kötni, fel lehet majd mutatni, sajtótájékoztatót lehet tartani, villogni lehet a családdal, akit szépen megmentett az állam bácsi. De hogy nem lesz ebből tömeges mentés és valódi siker a mostani keretek között, az biztos.

0 Tovább

Kiszolgáltatott bedőlt hitelesek

Egyelőre teljes a bizonytalanság a bedőlt lakáshitelesek körében, vajon bekerülhetnek-e a Nemzeti Eszközkezelő programjába, és megmenekülhet-e az otthonuk. Ma közel ezermilliárd forintnyi a bedőlt ingatlanhitel.

Nyugodtan számolhatunk négy fővel a bedőlt lakáshitelek esetében. Ennyien élhetnek átlagosan egy-egy otthonban, így ma csaknem 600 ezer ember cipeli nap mint nap annak a súlyát, hogy elvesztheti az otthonát. (Október végén 144 ezer volt a 90 napon túl nem fizetett ingatlanhitelek száma. Összesen pedig közel ezermilliárd forintnyi a bedőlt hitelállomány.) Persze a gyerekek ezt nyilván még nem értik, de érzik a feszültséget. A felnőttek pedig különböző túlélési technikákat alkalmaznak, hogy csökkentsék a pszichés méreg hatását.

Én is ismerek ilyen családokat. A történetek különbözőek, a hitel felvételének annak idején ésszerű okai voltak. Többségük az adott pillanatban nem hozott esztelen döntést, amikor hitellel vett otthont magának.  Most arra várnak, kapnak-e levelet a banktól, hogy kényszerértékesítik az otthonukat. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelőhöz forduljanak. A bedőlt hitelesek legnagyobb része feltehetően nem fog beleférni az egyébként igen szigorú feltételekbe, aki pedig megfelel, annak úgy kell döntenie, hogy ma még az egyik legfontosabb dolog nem dőlt el.

Mennyit kell majd fizetni bérleti díjként az eszközkezelőnek? Mert az – az adott körülmények között – nem hangzik olyan rémisztően, hogy a lakás az eszközkezelőé lesz, viszont minden hiteltől megszabadul az adós. De ha a bérleti díjat nem tudja majd fizetni, akkor cseberből vederbe kerül. Mert nagyon nem mindegy, hogy az mennyi lesz, az erről szóló kormányrendelet pedig nem nagyon akar megszületni. Miközben egyik napról a másikra jönnek új törvények, az egész eszközkezelő ügye több mint másfél éve húzódik.

Annak idején – 2010 májusában – készítettem egy riportot Erdei Tamással, aki akkor a bankszövetség elnöke volt. A bankok akkor készen voltak egy kidolgozott tervvel, amit a kormány asztalára tettek. Ez arról szólt, hogyan lehetne kezelni a bedőlt hiteleket. Akkor még 90 ezer körüli volt. Az eszközkezelőt megfinanszírozták volna a hitelintézetek. A bankok által elképzelt vételárat – amennyit az eszközkezelő fizetett volna az ingatlanokért - nyilván kemény vitában lejjebb kellett volna alkudni. De ha megcsinálják, ma már lenne egy működő rendszer. A bankok megszabadultak volna a bedőlt hitelek nagy részétől, leírták volna a veszteségeket, nem mérgezné a könyveiket, könnyebben hiteleznének. De ami a legfontosabb, ez a sokszázezer ember új életet kezdhetett volna. Kérdés persze, hogy végül a költségvetésnek mennyibe került volna az egész hóbelevanc. Egyes szakértők akkor azt jósolták, hogy hét év után önjáró lenne a rendszer, még az állam is visszakapná a befektetéseit, amikor az emberek elkezdenék visszavásárolni a lakásukat.

Most az eszközkezelő idén 3 milliárd forintot kap a költségvetéstől, amiből ötezer lakást vehet meg. Közben egy hatalmas társadalmi és gazdasági problémát tolunk itt magunk előtt, ami nem fog magától megoldódni. Az adósoknak, akiknek a lakása az eszközkezelőé lesz, csak maximum két évük van a lakásuk visszavásárlására. Mivel ők tényleg a legszegényebb adósok közül kerülnek ki, erre – most borítékolom – semmi esélyük nem lesz.

0 Tovább

AZ ÉN PÉNZEM

blogavatar

Minden a pénzről. Egyszerűen és érthetően. A blogot az én pénzem, www.azenpenzem.hu készítői írják.

Utolsó kommentek