AZ ÉN PÉNZEM

Már a látra szóló kamatokat is sorra megemelték a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz egyhamar visszarendeződés. További emelés várható, jobban járunk a rövid távú lekötésekkel.

Lassan olyan magas kamatszint kezd kialakulni a bankoknál, mint amilyet 2008 őszén láthattunk, amikor a világgazdasági válság hazánkba is betette a lábát. Persze még nincs 11 százalékos jegybanki alapkamatunk (mint akkor), hiszen jelenleg 7 százalékon áll, de ha belegondolunk, hogy 2010 novemberében még 5,25 százalék volt, akkor már látványos az emelkedés. És ez még nem a vége. A pénzpiacokon tapintható a feszültség, a hozamok további kamatemelést jeleznek. November végén 6 százalékról 6,5 százalékra, december 21-én pedig már 7 százalékra nőtt az alapkamat.
A bankok szépen át is árazták a hiteleiket, és – bár nyilván nem nagyon akarták – a betéti kamatokat is kénytelenek voltak emelni. Először csak azt lehetett tapasztalni, hogy a lekötött kamatok nem nagyon változtak, inkább újabb és újabb akciókkal rukkoltak elő. Ezeket látványosan lehet reklámozni, de ha lejár az akció, újra a pocsék kamatot fizetik.
Ez egyébként minden időben igaz. Érdemes figyelni a lejáró betéteinkre és megkeresni az éppen akciós kamatot, akár a saját bankunknál is.
Most viszont (december vége felé-januárban) már annyiban változott a helyzet, hogy tömegével emelték meg a látra szóló kamatokat is a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy visszarendeződésre senki nem számít, sőt…  
A látra szóló kamatban az AXA Bank viszi a pálmát. Igaz, hogy legalább 5 millió forintot kell a számlán tartani, de ezért cserébe – lekötés nélkül – 8,2 százalékot fizetnek. A lekötött betéteknél általános lett a 7-8 százalékos ajánlat. Sőt, egyre gyakoribbak a 9-10 százalékos ajánlatok. Igaz, ezekhez már több feltételt kell egyszerre teljesítenie az ügyfélnek. Jellemzően az a „kívánság”, hogy hozzájuk utaljuk a fizetésünket, bankkártyát igényeljünk, azt jó sokszor használjuk és lehetőleg újabb és újabb megtakarításokat vigyünk hozzájuk. Mivel jelenleg erősek a kamatemelési várakozások, a rövid távú lekötést lehet ajánlani, hogy majd a lejáró betétet - várhatóan - magasabb kamattal tudjuk ismét lekötni.

Egyedül a bankbetéttel rendelkezők örülhetnek a jegybank tegnapi kamatemelésének. Több banknál ugyanis automatikusan többet fizetnek a pénzükre.

Vitatkozhat/neheztelhet/hisztizhet a Nemzetgazdasági Minisztérium a jegybankkal a tegnapi kamatemelés miatt, de az MNB nem tett mást, mint követte a pénzpiaci folyamatokat. Most tehát a jelzáloghitelek egy része is átárazódik, hiszen van, amelyiknek a kamatát a jegybanki alapkamathoz kötik. Amelyik kölcsön ára a Buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) igazodik, az úgyis átárazódott már automatikusan, amikor a bankközi kamatláb emelkedett.  

Örülhetnek viszont a megtakarítók. Az utóbbi időben ugyanis – főként a hosszú távú lekötéseknél – kezd elterjedni a változó kamatozás, ami szintén jegybanki alapkamathoz igazodik. Persze különben a kutya sem kötné le alacsony kamattal hosszú távra a pénzét, ha tudja, hogy kamatemelések jönnek. Márpedig sorra jönnek még, erről maga a jegybankelnök biztosított minket tegnap.

A tartós befektetési számlák (tbsz) között több is akad, amelynél megjelent az alapkamathoz rögzítés. A CIB Maraton Takarékszámlája a jegybanki alapkamatnál mindössze negyed százalékponttal fial kevesebbet, az AXA a TisztaHaszon számlánál vállalta: az ötéves megtakarításnál 1,5 százalékpontig követi a jegybanki kamatemelést. A Budapest Bank (BB) pedig holnaptól 0,5 százalékponttal emeli a tbsz kamatát.

A következő napokban várhatóan több bank is kamatot emel, így érdemes a legújabb kamatokra vadászni.

Egyre többen kuporgatják készpénzben a megtakarításukat, a bankbetétek közül pedig a néhány hónapos lekötés a nyerő. Mindenki mozgósítható tartalékokat akar.

Majd szétrepeszti a bizalom az ország lakosságát a hazai gazdaság és gazdaságpolitika iránt. (Gúnyos mondat – a szerk.) Mindent elmond a mai helyzetről az, hogy folyamatosan nő a készpénz mennyisége a gazdaságban, december elejére már megközelítette a 2,7 ezer milliárd forintot. Persze minden évben megnő (főleg decemberben) a kápé mennyisége, de ez idén még éppen nem látszódhat. Az viszont nagyon is jól látszik a jegybank statisztikáiból, hogy május óta meredeken emelkedik a kápé az országban.

A bankbetétesek döntő része pedig 3 hónapnál rövidebb futamidőre köti le a pénzét, a hosszú távú megtakarítások nem nagyon nőnek, dacára annak, hogy év vége van, és ilyenkor szokás adókedvezményt nyújtó termékekbe fektetni. A rövid távú befektetés egyébként ma nagyon is ésszerű, mert újabb kamatemelésre lehet számítani. Szomorú azonban, hogy nem annyira a tudatos befektetés, mint inkább a félelem miatt rövidek a lekötések. Könnyebb egy rövid futamidejű betéthez hozzájutni, ha szükség van a pénzre, hiszen kicsi a betétfeltörés miatti kamatveszteség.

Ugyanakkor sokan tartanak otthon készpénzt vésztartalékként, bár ez nem túl biztonságos módja a takarékoskodásnak. Betörésnél a biztosító semmit sem, vagy csak nagyon korlátozott összeget térít. Ráadásul kamathoz sem jutunk, így a pénz csak veszít az értékéből. Erre persze a válasz az, hogy legalább bármikor hozzá lehet férni, és állam bácsi sem teheti rá a kezét.

A nyugdíjpénztárak államosítása óta ugyanis az a népi hiedelem tartja magát, hogy ezután majd a bankszámlák jönnek, ha nem lesz miből finanszírozni az országot. Bizony, sokan beszélnek erről baráti körökben.

A jogbiztonságba vetett hit sérült ugyanis az elmúlt másfél évben, miközben dúl a gazdasági válság, és jövőre még rosszabb helyzetre számíthatunk. Jó kis bizalomerősítésre lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzanak a tendenciák. Lehet ugyanis hitvitázni, az viszont tény, hogy az otthonokban egyre több a kápé.

Akadnak banki szakértők, akik majdnem biztosra veszik, hogy a válság kitörése után tapasztalthoz hasonló vad küzdelem indulhat a megtakarítók pénzéért. Ez pedig (mint látszott 2009-ben is) elsősorban a bankbetéteknél jelent csuda jó kamatokat.

Már itt a Mikulás, de egyelőre nem látjuk, hogy tömegesen elszálltak volna a betétkamatok. Azért mozdulatlannak sem tekinthető a piac. A 8,5 százalékos ajánlat két egész százalékponttal haladja meg ugyanis a jegybanki alapkamat szintjét, ami már önmagában is a jó két évvel ezelőtti helyzetet idézi.

Emellett – igaz inkább csak jól hangzó csaliként – a tíz százalékos kamat is felbukkant. Nem is egy helyen.

A betétesek jobb felkészültségét (vagy netán az általánosabb pénzhiányt?) jelezheti viszont, hogy 10 százalék ide, vagy oda, nem ugranak a megtakarítók. Régebben jól látszott, hogy ha a transzparensekre valamilyen impozáns szám került, az alaposan megdobta a keresletet. Még akkor is, ha végül kiderült (mint van sokszor): ahhoz, hogy valaki ezt megkapja háromszor kell megpördülni, majd lehajolva az ujjakat meghatározott sorrendben tartva integetni. Ja, és minden nem érvényes, ha nem a megfelelő égtáj felé hajtja végre valaki. Amúgy pedig, akinek mégis sikerült mindezt megfelelően kiviteleznie, annál az EBKM (ez mutatja meg valójában mennyit is hoz a pénzünk) tizedekkel emelkedik. A magas kamat ugyanis csak rövid időre, és a legvégén jár.

A bankok most mindenesetre (megint) nagyon vágynak a pénzünkre. Akinek van lehetősége, annak mindenképpen érdemes kihasználnia a helyzetet. De, mint mindig, nem árt észnél lenni!

Az elmúlt tíz évben szinte mindig pancsernek számított, aki pénzét hosszabb távra kötötte le hiszen a rövidebb – éven belüli – futamidőkre rendre jobb kamatot fizettek a bankok. Kivételes lehetőségek és időszakok persze mindig akadtak, de 2003 után egyértelműen ez lett a szabály. Ezt mutatják a jegybank statisztikái is.

Na, ez mintha most változna.

A bankosok sötét szobában, suttogva, hogy maguk se hallják, aggódva latolgatják: jön vagy nem a betéti kamatverseny? Az ő rémálmuk persze a betétesek vágyálma.

Most mindenesetre vaskos összegek távoznak a megtakarításokból. Végtörlesztésre ment/megy el a pénz. Emellett a készülő új hitelezési szabályozás (referencia, illetve évekre fixált kamatok alkalmazása a jelzáloghitelezésben) is alakíthatja a bankok magatartását. Kell tehát majd a pénzünk.

A helyzet azonban - mint sosem - most sem egyértelmű. Az egyre jobban elvárt „csak annyi legyen a hitelezés, amennyi betétet sikerül összegyűjteni” elv néhány banknál már teljesült. Ők tehát biztosan nem akarnak ringbe szállni (a betéti kamatajánlatokból jól látszik, melyek ezek). A többiek pedig jól tudják, az ilyen harccal csak veszteségeik nőnek. Bízzunk a renitensekben! A tapasztalat szerint mindig akadnak kivételek. Amikor pedig a többiek látják, hogyan fogyatkozik betétállományuk, ők is meggondolják, mit is ajánljanak.

A lekötési időtől függő átlagkamatokból látszik, hogy legalább már éven belül a hosszabb időtáv felé mozdultak el a bankok. Hat hónapra akad több hat feletti, sőt nyolc százalékos kamat is. Már megjelent az első attraktív ajánlat tartós befektetési szerződésre is. Aki pénzét 3-5 évre le tudja kötni (így megúszva a kamatadót), talán rövidesen válogathat.  (A pakliban persze benne van, hogy a tartósabb lekötést választók jövőre elzöldülve nézik, miként száll el a kamat.) Mindig fogós kérdés: rövid vagy hosszabb (mennyire hosszú) táv a legjobb választás.

Ami viszont biztos: az új ügyfelekre kivetett kamathorgot nem érdemes bekapni! Ha ugyanis a „beetetés” jól sikerül, akkor a továbbiakban a bank nem szégyell 1-2 százalékot fizetni a lekötésre.