AZ ÉN PÉNZEM

Már a látra szóló kamatokat is sorra megemelték a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz egyhamar visszarendeződés. További emelés várható, jobban járunk a rövid távú lekötésekkel.

Lassan olyan magas kamatszint kezd kialakulni a bankoknál, mint amilyet 2008 őszén láthattunk, amikor a világgazdasági válság hazánkba is betette a lábát. Persze még nincs 11 százalékos jegybanki alapkamatunk (mint akkor), hiszen jelenleg 7 százalékon áll, de ha belegondolunk, hogy 2010 novemberében még 5,25 százalék volt, akkor már látványos az emelkedés. És ez még nem a vége. A pénzpiacokon tapintható a feszültség, a hozamok további kamatemelést jeleznek. November végén 6 százalékról 6,5 százalékra, december 21-én pedig már 7 százalékra nőtt az alapkamat.
A bankok szépen át is árazták a hiteleiket, és – bár nyilván nem nagyon akarták – a betéti kamatokat is kénytelenek voltak emelni. Először csak azt lehetett tapasztalni, hogy a lekötött kamatok nem nagyon változtak, inkább újabb és újabb akciókkal rukkoltak elő. Ezeket látványosan lehet reklámozni, de ha lejár az akció, újra a pocsék kamatot fizetik.
Ez egyébként minden időben igaz. Érdemes figyelni a lejáró betéteinkre és megkeresni az éppen akciós kamatot, akár a saját bankunknál is.
Most viszont (december vége felé-januárban) már annyiban változott a helyzet, hogy tömegével emelték meg a látra szóló kamatokat is a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy visszarendeződésre senki nem számít, sőt…  
A látra szóló kamatban az AXA Bank viszi a pálmát. Igaz, hogy legalább 5 millió forintot kell a számlán tartani, de ezért cserébe – lekötés nélkül – 8,2 százalékot fizetnek. A lekötött betéteknél általános lett a 7-8 százalékos ajánlat. Sőt, egyre gyakoribbak a 9-10 százalékos ajánlatok. Igaz, ezekhez már több feltételt kell egyszerre teljesítenie az ügyfélnek. Jellemzően az a „kívánság”, hogy hozzájuk utaljuk a fizetésünket, bankkártyát igényeljünk, azt jó sokszor használjuk és lehetőleg újabb és újabb megtakarításokat vigyünk hozzájuk. Mivel jelenleg erősek a kamatemelési várakozások, a rövid távú lekötést lehet ajánlani, hogy majd a lejáró betétet - várhatóan - magasabb kamattal tudjuk ismét lekötni.

A tűzzel játszik a kormány és úgy tűnik, már kezdi sejteni, hogy a ház közben fel is gyulladt. Fel is kaptak egy pohár vizet, de ez most – amikor már szinte mindenhonnan olyan beszámolók érkeznek, hogy a lakosságból egyre többen szabadulnának a forinttól – nem biztos, hogy elég.

A miniszterelnök szóvivőjének, a Fidesz frakció vezetőjének pompás pökhendi nyilatkozatai után ma Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter már igyekezett meggyőzőbben bizonygatni, mi igenis meg akarunk egyezni az IMF-fel. Akár a szigorú IMF kontrollt jelentő készenléti hitelről (ezt Szíjjártó még a minap is a valutaalap által felvetendő, de visszaverhető lehetőségként említette). Kérdés, mekkora hitele maradt a magyar kormánynak.

Közben ugyanis az emberek már elkezdtek védekezni. Megugrott a pénzváltók forgalma, erről nem csak a Pénzcentrum számolt be, hanem ismerőseim közül többen. Volt olyan pénzváltó, aki szerint azt a valutát vitték, ami éppen volt. A lényeg csak az volt, hogy szabaduljanak a forinttól. A Napi Gazdaság pedig arról írt, hogy tömegesen viszik Szlovákiába a pénzüket a magyarok. Mi karácsony előtt mutattuk be, hogy Ausztriában egyre több honfitársunk nyit számlát. Egyik ismerősöm néhány nappal ezelőtt időpontra jelentkezett volna be, de csak január 17-én tudják fogadni.

Sokat mondó, hogy néhány kormánypárti Olvasónk azóta is minket zaklat (milyen kártékony ilyenről írni, mondjuk azonnal meg, hányan tették ezt – a pontos nevekkel a listát azért nem kérték). Ez az egész hozzáállás látszik a kormányzatnál is. A rossz, aki rosszat gondol mondás azonban a jelen helyzetben nagyon gyenge.

Úgy tűnik, már a következő fázisba is elérkeztünk, amikor a kormány, a felügyelet és a jegybank együtt akar fellépni a betétbefagyasztási rémhírek ellen. Ilyen szóbeszéd valóban van, DE a mi tapasztalataink szerint a Fellegi által bejelentettel ellentétben nem azért, mert sokan azt gondolnák, hogy a nyugdíjpénzek után most gyorsan rá akarnák tenni a kezüket a mi betéteinkre is. Az országban lakók bizalma ingott meg az országban (lássuk be, azért ez nem ugyanaz). Az államcsőd árnyéka (amit az érzések szerint a devizák és kamatok megugrása egyre közelebb hoz), és az ehhez vezető úton szükségszerűen teendő intézkedések riasztják az embereket.

Persze ez a forgatókönyv az ortodox közgazdaságtan szerintit. Én ortodox közgazdaságtant tanultam, az meg tudjuk, hogy manapság nagy hátrány. Csak sajnos ortodox közgazdaságtant tanultak azok is, akik a pénzpiacokon dolgoznak, mozognak, és úgy kb. a világon mindenki. Nem meglepő tehát, hogy így mennek a pénzpiaci folyamatok is.

Most mintha Fellegi is tett volna egy ortodox kijelentést (lépésről már nem is merek írni, hátha mindjárt jön Szíjjártó és Lázár és elmondja, hogy ez csak az imperialisták megtévesztését szolgáló füge volt – ja, és nem szeretnének a helyükben lenni). A tárca nélküli miniszter ezzel együtt legalább felkapott egy pohár vizet. A betétbefagyasztási „szóbeszéd” cáfolata azonban könnyen olajjá válhat.

Miközben nagyon sokan látják, hogy vastag vízsugárra, a szavak helyett tettekre, és persze koherens nyilatkozatokra lenne szükség. Reméljük, mindez nem késett még el (nem az ő, hanem a mi szempontunkból).

Egyedül a bankbetéttel rendelkezők örülhetnek a jegybank tegnapi kamatemelésének. Több banknál ugyanis automatikusan többet fizetnek a pénzükre.

Vitatkozhat/neheztelhet/hisztizhet a Nemzetgazdasági Minisztérium a jegybankkal a tegnapi kamatemelés miatt, de az MNB nem tett mást, mint követte a pénzpiaci folyamatokat. Most tehát a jelzáloghitelek egy része is átárazódik, hiszen van, amelyiknek a kamatát a jegybanki alapkamathoz kötik. Amelyik kölcsön ára a Buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) igazodik, az úgyis átárazódott már automatikusan, amikor a bankközi kamatláb emelkedett.  

Örülhetnek viszont a megtakarítók. Az utóbbi időben ugyanis – főként a hosszú távú lekötéseknél – kezd elterjedni a változó kamatozás, ami szintén jegybanki alapkamathoz igazodik. Persze különben a kutya sem kötné le alacsony kamattal hosszú távra a pénzét, ha tudja, hogy kamatemelések jönnek. Márpedig sorra jönnek még, erről maga a jegybankelnök biztosított minket tegnap.

A tartós befektetési számlák (tbsz) között több is akad, amelynél megjelent az alapkamathoz rögzítés. A CIB Maraton Takarékszámlája a jegybanki alapkamatnál mindössze negyed százalékponttal fial kevesebbet, az AXA a TisztaHaszon számlánál vállalta: az ötéves megtakarításnál 1,5 százalékpontig követi a jegybanki kamatemelést. A Budapest Bank (BB) pedig holnaptól 0,5 százalékponttal emeli a tbsz kamatát.

A következő napokban várhatóan több bank is kamatot emel, így érdemes a legújabb kamatokra vadászni.

Egyre többen kuporgatják készpénzben a megtakarításukat, a bankbetétek közül pedig a néhány hónapos lekötés a nyerő. Mindenki mozgósítható tartalékokat akar.

Majd szétrepeszti a bizalom az ország lakosságát a hazai gazdaság és gazdaságpolitika iránt. (Gúnyos mondat – a szerk.) Mindent elmond a mai helyzetről az, hogy folyamatosan nő a készpénz mennyisége a gazdaságban, december elejére már megközelítette a 2,7 ezer milliárd forintot. Persze minden évben megnő (főleg decemberben) a kápé mennyisége, de ez idén még éppen nem látszódhat. Az viszont nagyon is jól látszik a jegybank statisztikáiból, hogy május óta meredeken emelkedik a kápé az országban.

A bankbetétesek döntő része pedig 3 hónapnál rövidebb futamidőre köti le a pénzét, a hosszú távú megtakarítások nem nagyon nőnek, dacára annak, hogy év vége van, és ilyenkor szokás adókedvezményt nyújtó termékekbe fektetni. A rövid távú befektetés egyébként ma nagyon is ésszerű, mert újabb kamatemelésre lehet számítani. Szomorú azonban, hogy nem annyira a tudatos befektetés, mint inkább a félelem miatt rövidek a lekötések. Könnyebb egy rövid futamidejű betéthez hozzájutni, ha szükség van a pénzre, hiszen kicsi a betétfeltörés miatti kamatveszteség.

Ugyanakkor sokan tartanak otthon készpénzt vésztartalékként, bár ez nem túl biztonságos módja a takarékoskodásnak. Betörésnél a biztosító semmit sem, vagy csak nagyon korlátozott összeget térít. Ráadásul kamathoz sem jutunk, így a pénz csak veszít az értékéből. Erre persze a válasz az, hogy legalább bármikor hozzá lehet férni, és állam bácsi sem teheti rá a kezét.

A nyugdíjpénztárak államosítása óta ugyanis az a népi hiedelem tartja magát, hogy ezután majd a bankszámlák jönnek, ha nem lesz miből finanszírozni az országot. Bizony, sokan beszélnek erről baráti körökben.

A jogbiztonságba vetett hit sérült ugyanis az elmúlt másfél évben, miközben dúl a gazdasági válság, és jövőre még rosszabb helyzetre számíthatunk. Jó kis bizalomerősítésre lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzanak a tendenciák. Lehet ugyanis hitvitázni, az viszont tény, hogy az otthonokban egyre több a kápé.

Sok bank különböző kikötéseket tesz, ki is veheti igénybe az általa kínált akciós kamatokat. A magyarok híres találékonysága azonban itt is belép. A bankok trükkjein edződött ügyfelek között akadnak, akik igyekeznek védekezni. Ilyen fogás például, hogy a család több tagja is vezet számlát ugyanannál a banknál, és a magas kamatot kínáló lekötéshez az egyik családtag átutalja a pénzét a másik számlájára (lám ott az új megtakarítás), majd a lejáratkor a korábban szinte lenullázott számlára utalják vissza az egész összeget. Ekkor már ott nő a megtakarítás, és ott lehet a magasabb kamattal lekötni a pénzt.

Persze erre a „csalafintaságra” rájöttek a bankok is. Akad, ahol éppen ezért árgus szemekkel figyelik a pénzmozgásokat. A K&H nem adja oda a kiemelt akciós kamatot, ha kivettünk pénzt a számláról és 30 napon belül visszatesszük, vagy ha közeli hozzátartozónknak utaltunk egyszer, és az 60 napon belül visszajön. Az Unicredit hangsúlyozza, ha bármelyik ügyfele egy másik ügyfél számlájára utal, akkor az nem számít új pénznek, így nem jár a kiemelkedő kamat. Sőt itt akkor sem jár az akciós ajánlat, ha készpénzben veszi ki az egyik ügyfél a pénzt és fizeti be egy másik, ugyancsak unicredites számlájára.

Persze azt már nem tudják sehol ellenőrizni, amikor az egyik ügyfél kiveszi a készpénzt, odaadja a másiknak, és az fizeti be a saját számlájára. Igaz azonban, hogy ennek a pénztologatásnak magas a díja. Így hamar oda a magas kamat haszna.

A csábító ajánlatok feltétele egyébként a legtöbb helyen az is, hogy a lejáratkor automatikusan induljon újra a lekötés, persze a sokkal alacsonyabb, normál kamattal. Erre mindenképp érdemes odafigyelni, és a szabad szemmel már nem látható kamatperiódus indulása után gyorsan felmondani a lekötést, keresve egy másikat. Kevésbé macerás viszont keresni egy olyan bankot, ahol nem kell minden fifikát bevetni. Hajrá!