AZ ÉN PÉNZEM

Az akció jó hívószó, ráadásul bármekkora drágítás jöhet a kifutása után.

Azt szokták mondani, hogy a magyar nem is annyira árérzékeny, inkább "akcióérzékeny" teremtés. Nem tudom, hogy ez még ma is igaz-e, de tény, hogy számtalan olyan akcióba botlok nap mint nap, amikor kiderül, hogy akció nélkül olcsóbb volt a termék, vagy éppen arra kell ráébrednem, hogy akciósan is drágább, mint a versenytársaké.

A bankok az akció hívószót inkább kiskapuként használják. Ugyanis csak szigorú szabályok szerint emelhetik a költségeket, ezek a rendelkezések azonban kijátszhatók. Az egyik trükk, hogy újabb és újabb termékeket vezetnek be, a másik az akció szó használata. Abban a pillanatban, amikor valami akciós, máris új árat lehet bevezetni, ha kifut a kedvezményes időszak. Az akciókra ugyanis nem vonatkozik az emelési korlát.

A tisztességes magatartás azonban megkérdőjelezhető, amikor nincs időtartam megjelölve, mert csak annyit tesznek közzé, hogy „visszavonásig”. Gyanakodásra adhat okot, ha a korábban díjmentes szolgáltatás egyszer csak nulla forintos díjért szerepel. Ez ugyanis a díjemelés előszele szokott lenni.

Becsületes eljárás, ha az emelést előre jelzik. Így találkozhatunk előre beharangozott áremelésekkel. A Volksbanknál például a pénztári készpénzfelvételnél az akciós feltétel 0,35 százalék plusz száz forint, ami majd ötszázra emelkedik. Ez egyébként tízezer forint felvételekor majdnem 90 százalékos díjemelést jelent; húszezernél a növekedés „csak” 50 százalékos. A Citibank június 15-ével megszünteti a nulla forintos bankszámlához kapcsolódó készpénz-visszatérítést.  (Ez addig akár havi 10 ezer forintot is jelenthet a bankkártyás vásárlások után.) Biztató viszont, hogy a Citinél a díjmentes kifejezés még igen sokszor fordul elő a feltételek között, ráadásul egyetlen helyen sem jelzik, hogy akciós lenne. Az OTP az alapszámlánál a pénztári készpénzbefizetésért kér kedvezményesen 59 forintot. Ez a díj lesz rövidesen 0,45 százalék, de minimum 447 forint – felső korlát nélkül.

Azt is fontos tudni, hogy a banknak nem kötelező minden évben az infláció mértékével emelni a díjait, viszont több évnyi drágítást is végrehajthat, ha korábban „elmaradt” az árak igazítása. Mindebből a legfontosabb tanulság, hogy időről időre érdemes átnézni a bankköltségeinket, és ennek megfelelően váltani, ha nagy meglepetés ér minket.

Nem is olyan régen szedtük csokorba, mi ingathatta azoknak a magyaroknak a bizalmát, akik a külföldi számlanyitást választották. Összeállításunkban nem sok helyet szántunk a babakötvénynek, hiszen annak államosításáról felröppent hírt a szaktárca azonnal cáfolta. Nos, mára kiderült, az a bizonyos haraszt ez esetben sem véletlenül zörgött.

A kormány a múlt héten megjelent határozatban kötelezte a nemzetgazdasági minisztert (ugye, onnan adták ki a cáfolatot még januárban), hogy kezdeményezze a fiatalok életkezdési támogatásáról – magyarul: babakötvény – szóló törvény módosítását a Start-értékpapírszámla Magyar Államkincstárnál történő kizárólagos vezetésére. Egy zárójeles megjegyzésben azonban kitérnek arra, hogy ez csak a törvénymódosítás hatályba lépését követően nyitott számlákra vonatkozna. A bankok tehát korábbi ügyfeleiket megtarthatnák – ha tudnák.

Gyanítható ugyanis, hogy az állam a bankokkal is versenyre kelne a lakossági forintokért. Már pedig ki hagyná banknál gyermeke számláját, ha másutt jobb hozam érhető el?  Kérdés persze, meddig lenne így. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis az állam a hozzá kényszerűen kötődőkhöz (a Start-számlák 18 éves korig nem használhatók fel) nem túl nagyvonalú. Az egész történetet fűszerezheti még a bizalmatlanság, de erre most még gondolni sem akarunk.

Érdekességek ugyanis a babakötvény tervezett átalakításánál is akadnak. A változás ugyanis nemcsak a számlavezetőre terjedne ki. A nemzetgazdasági miniszternek a határozat szerint meg kell vizsgálnia a Start-értékpapírszámlához kapcsolódó éves befizetési korlát törlését is. Jelenleg 120 ezer forintnál többet itt évente nem lehet elhelyezni. A plusz befizetéshez kapcsolt támogatás évente különlegesebb esetekben is legfeljebb 12 ezer forint. Ésszerű és kedvező lépés lenne, ha a szülők ennél többet dughatnának el maguk elől gyermekeik javára.

Nem csak a spórolásnál, másutt is belenyúlnának a mai jogszabályba. Megcélozzák ugyanis a Start megnyitására jogosultak, sőt a számlatulajdonosok körének bővítését is. Előbbi a családi pótlék előírásának törlését jelenti (most az a szülő nyithat ilyen számlát, aki a baba után családi pótlékra jogosult), utóbbinál azonban csak találgathatunk. Most ugyanis a 2006-tól születetteknél jár a babakötvény, egyetlen további feltétel még a magyarországi állandó lakóhely.

Annak érdekében, hogy több állampapírt vegyenek a magánszemélyek (az említetteket tartalmazó határozat már címében is jelzi ezt a törekvést) vajon minden iskolás is kaphat majd babakötvényt? Vagy inkább a kinti magyarok keblében dobogó magyar szívre számítanak? A miniszter számára adott határidő elég szoros (konkrétan a mai nap), így rövidesen megtudhatjuk ezekre is a választ.

A miniszter amúgy arra május végéig kapott időt, hogy elintézze: a közszférában minden munkavállaló számára a Magyar Államkincstár nyisson értékpapírszámlát. A szép új rendszerben állampapírokat lehet majd venni a postán, az okmányirodán (ott még vezetik is a számlát), az ügyfélkapunk keresztül. Sőt, április végéig okostelefonon is forgalmazzák az állam adósságleveleit. Csak vegye, vigye azokat a lakosság!

 Az országmentő akcióra (teljesen nyilvánvaló, hogy a kabinet célja az ország finanszírozási helyzetének stabilizálása) mintegy kétmilliárd forintot már el is különítettek. Sürgős az ügy, így bárki beláthatja, hogy egyúttal miért írják elő, hogy a pénz elköltésénél kerülni kell a közbeszerzési eljárásokat.

Akár hatvanszoros is lehet a különbség a legolcsóbb és legdrágább bankszámla díja között. Éves szinten 55-60 ezer forinttal is többet fizethet az, aki rosszul választ bankot és számlát. Nem árt átgondolni a bankolási szokásainkat is.

Szépen emelték a bankok a számlák költségeit, újabb és újabb „díjkülönlegességgel” rukkolnak elő. Fél évvel ezelőtt még „csak” ötvenszeres volt a különbség a legolcsóbb és legdrágább bankszámla között, ez mára hatvanszorosára nőtt.

Igaz, hogy a törvényi előírás miatt csak körülbelül az infláció mértékével emelhetnék az árat a pénzintézetek, de ez csak a már meglévő konstrukciókra vonatkozik. A gordiuszi csomót nagyon egyszerűen vágják át; átalakítják a számlákat, újakat vezetnek be, és csiribí-csiribá, máris annyit számítanak fel érte, amennyit nem szégyellnek.

Az OTP például az alapszámlánál a pénztári készpénzbefizetést is sarcolja (ami a lakosságnál egyáltalán nem szokás). Ezért, most még kedvezményesen, 59 forintot kérnek. Rövidesen azonban a díj 0,45 százalék, de minimum 447 forint lesz – felső korlát nélkül. A postai befizetés költségeit is ügyfeleikre hárítják. Ekkortól a forint lekötése 22 forintba kerül. A többi számlacsomagnál nincsenek ilyen díjak, így úgy véljük, érdemes (akinek még van ilyen) az Alap számlától mindenképpen megválni. Arra sem árt azonban ügyelni, hogy a Net számlánál sem sokáig (a tavalyi inflációs adatok hivatalos közzétételéig) tart az eseti utalások díjmentessége az OTP-nél.

De egyre több a nulla forintos és filléres számla (havi néhány száz forint), ehhez azonban meg kell találni a megfelelő bankot és megfelelő számlát. Mert az olcsó számlát okosan is kell kezelni. Érdemes a fejekben átállítani a bankolási szokásokat. Bankkártyával vásárolni, készpénzt a bank saját automatájából felvenni és lehetőleg interneten intézni az ügyeket. Ez a legolcsóbb módja a bankhasználatnak. És persze meg kell találni ehhez a megfelelő bankszámla-csomagot is. Ugyanis bankon belül is nagyon eltérőek a díjak, így ugyanannál a pénzintézetnél – ha rossz számlában ülünk – több ezer forint is lehet a különbség egy hónap alatt. Egyre több helyen kérnek kevesebb díjat, ha az ügyfél nem kér postán kivonatot.

Íme, csak egy példa: akinek 150 ezer forintos fizetés érkezik a bankszámlájára, és mindössze arra használja, hogy felvegye róla az összes pénzt négy alkalommal, ehhez a bank saját automatáját használja, ilyen havidíjra számíthat az egyes bankoknál (benne van a bankkártya éves díja is):

Havidíj

Sok olyan levelet kaptunk, amelyben a hitelkeret kéretlen emelését panaszolták. Ennél azonban durvább történet is akad. Az egyik ügyfélre 2010 elején tukmáltak rá egy hitelkártyát Magam is kaptam olyan levelet, hogy örömmel értesít a pénzintézet, megítéltek nekem XX ezer forint kölcsönt, mellékelik is a plasztikot, amit csak aktiválni kell. Én dühösen kivágtam az egészet a szemétbe, történetünk hőse azonban aktivált. Hátha jó lesz még valamire ez a keret! Azután nem csinált semmit, nem költött, nem használta a kártyát. Mivel nem is zaklatták, úgy gondolta, hogy minden a legnagyobb rendben van. Tavaly tavasszal azután elkezdtek érkezni a díjbekérő levelek. A bank több ezer forintot követelt, erre gyorsan megszűntette az egészet. Vagy legalábbis azt hitte.

A bank ugyanis nem adta fel. Sorozatosan újabb és újabb büntetőkamattal, késedelmi díjjal terhelte a számláját, havonta 2-3 levelet küldött. Süket fülekre talált minden panasz vagy kifogás. Sőt, miközben az elmaradás miatt egyre fenyegetőbb volt a fellépés, nagy boldogan kiküldtek egy újabb kártyát. Végül a már tényleg megdühödött zaklatott a pénzügyi felügyelethez fordult, és csak a Békéltető Tanács „nyomására” sikerült megszabadulni a kártyától. A szolgáltató – mint a határozatból kiderült – vicces módon vállalta: a továbbiakban a szerződéssel kapcsolatosan postai küldeményt nem küld ügyfelének, és őt egyéb módon sem keresi.

A bankok lehajolnak a néhány ezer forintokért is. Sok kicsi sokra megy. Egy kis díj, némi büntetés, az ügyfél pedig fizet, csak záruljon már le az egész. Emlékszem, micsoda tortúrát járattak velem, amikor meg akartam szabadulni az egyik bankszámlámtól. A számlamegszűntetés háromnegyed óráig tartott, és akkor is alighanem csak azért zárult le, mert közben lejárt az ügyintéző munkaideje. A legszebb azonban az volt az egészben, hogy amikor kértem, hogy az egyenleget vezessék át a másik banknál már megnyitott számlámra, ezt ezer forintra kerekítve tették meg.

Érdeklődtem, mi a csuda történt a többi pénzzel, mire a banktisztviselő holmi költségeket emlegetett. De hiszen azt már korábban levonták! Erre a bankos (!) lesajnálóan rám nézett: „Hogy lehet ennyire kicsinyes!”  Ez a számla azonban legalább megszűnt. Máshonnan ugyanis még évek múlva is küldözgettek olyan leveleket, amelyekben a havi díjat követelték. Pedig írásban, személyesen és telefonon is jeleztem a megszűntetést.

Sokszor bíznak a pénzintézetek abban, hogy (volt) ügyfelük ijedten fizet. Édesanyámat – amikor rábeszéltem, hogy bankot váltson – hat lóval kellett visszatartanom ettől. Már több ilyen procedúrán átesve, előre szóltam neki, hogy ha a leváltott banktól jön fizetési felszólítás, nekem szóljon, nehogy rohanjon befizetni. Jött, szólt, telefonáltam. Azután megint jött, de akkor anyukám már elkezdett engem győzködni: Ő mégis inkább kifizeti. Megtiltottam. Még kétszer került sor ezt követően ilyen beszélgetésre.

Kérjük, küld el nekünk emailban, ha szintén megpróbáltak csapdába ejteni, vagy megfejni! A jobb történeteket (ha hozzájárulsz) megírjuk.

Hiába választja ki valaki gondosan, hol nyisson Start-számlát, a kondíciók gyakran változhatnak a futamidő alatt. Ezen nem szabad keseregni, egyszerűen lépni kell.

Az elmúlt években összesen közel 330 ezer gyereknek nyitottak Start-számlát, amire rákerül a babakötvény, és ezen felül az állam és a szülők is befizetnek. Nem mindegy azonban, hogy mennyit hoz az itt gyűjtögetett pénz. Érdemes nyomon követni a változásokat, hiszen a kamatok különbsége a végén többszázezer forintot jelenthet.
A mostani ajánlatok a kamatokra persze nem 18 évre szólnak, ráadásul a legtöbb helyen jelenleg (akciósan) díjmentes a számlavezetés. Az elmúlt csaknem 20 év pénzügyi szakújságírói múltja azt mondatja velem: amint elég nagy lesz egy-egy helyen a számlát vezetők száma, ezek a kedvezmények gyorsan elillannak majd. Persze a számlán tartott pénz 1 százalékánál akkor sem kérhetnek többet (ebben maximalizálja a jogszabály), de nem árt résen lenni.

Elsősorban persze nem a költségek, hanem a pénznél elérhető gyarapodás mértéke miatt. A szolgáltatók ugyanis gyorsan változtathatnak, így a start-számlások örömére az utóbbi időben kamatot emeltek. Mostanra azonban kivétel is akad.

Az eddig kiemelkedő, 10 százalékos kamatot adó Fókusz takarék például épp holnaptól vágja vissza 8 százalékra a kamatot. Igaz, ezzel még mindig a legtöbbet nyújtók között van. Sokan jóval (és tartósan) kedvezőtlenebb hozam esetén is maradnak, pedig a váltást meg lehet komolyabb vérveszteség nélkül is úszni.

A kedvezőtlen kamatozású Start-számlákból ki lehet szállni, bár előtte érdemes tisztázni, pontosan mit tartalmaz a korábban aláírt szerződés. Ugyanis portálunkhoz érkezett olyan jelzés, hogy a számla áthelyezésénél az egész éves kamatot bukták, miközben az egyes bankok hirdetményében erről szó sem volt.

Az azonban nem mindegy, hogy a kamatot évente hány alakalommal írják jóvá (ettől nagyban függ az is, valójában mennyit fial egy év alatt a pénz). Ha ugyanis csak egyszer, és épp előtte váltanánk, akkor lehetséges a közel éves kamat bukása. Mindenesetre az ördög a részletekben rejlik. Épp ezért  -bár tudom, hogy rém undok dolog – sajnos végig kell olvasnunk a hirdetményeket. Amiről pedig nem találunk információt, arról érdeklődjünk.


TOP ajánlatok:

Bank neve           Éves kamat
Fókusz takarék            8%
DBR Bank                    8%
CIB                            7,5%
Unicredit                      7%

 

Korábbi posztunk a Babakötvényről és Start-számláról:

Viszik a Start-számlát

Start-számlát a babának