AZ ÉN PÉNZEM

Lehet, hogy új fejezetet nyitott a pokoli terheket nyögő devizahitelesek életében a Szegedi Törvényszék. Az egyelőre nem jogerős döntések (a szegedi mellett másik is akad) alapján azonban még nem érdemes vérmes reményeiket táplálni.

Érvénytelennek nyilvánította a Szegedi Törvényszék a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. március 1-jétől 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit szerdán első fokon meghozott ítéletében. Az ítélet hatálya kiterjed a pénzintézet valamennyi ügyfelére, akik a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem fizették vissza hitelüket.

A takarékszövetkezet szerződési feltételeiben az egyoldalú módosítás indokai között említette a forrásköltségek változását, teljes felsorolást azonban nem tartalmaz, így lehetőség volt arra, hogy a pénzintézet bármely egyéb okból változtasson a díjakon, kamatokon, költségeken – mondta indoklásában a bíró. A bíróság szerint a Partiscum általános szerződési feltételei alapján a hitelfelvevők azonban nem tudhatták egyértelműen, pontosan milyen körülmények változása esetén válik lehetővé a szerződés egyoldalú módosítása. A szerződések emellett tartalmaztak olyan speciális közgazdasági fogalmakat is, amelyek ismerete nem várható el a laikus ügyféltől. (Hmmm. Csak közbevetve: az autószerelőnél, a kórházban stb. is elvárható vajon, hogy mindenki számára érthetően fogalmazzanak?)

Az ügy több mint pikáns. A Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis egyszer már elutasította az ugyanebben az ügyben hozott jogerős ítéletet. Az LB akkor kiadott közlemény szerint az, hogy az általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó rendelkezései érvénytelenek-e, elsősorban a hitelintézeti törvény alapján kell eldönteni. A Ptk. szabályai (amire a bíróság döntését alapozta) akkor alkalmazandók, ha nincs speciális rendelkezés. Nem vagyok jogász, így bár elolvastam az LB döntését is, még sem tudom, hogy a mostani ítélet mennyire lehet összhangban azzal. Ennek megítélésre egyébként jogászok sem vállalkoztak, mondván: látni kellene, mit és miért is döntött pontosan a szegedi bíró. Elképzelhető ugyanis, hogy a takaréknál akadhatott olyan speciális szabály, amibe bele lehetett kapaszkodni.

A Szegedi Törvényszék mindenesetre most legalábbis jelzést adott arra, érdemes a többi devizahitelesnek is perelni.  Reményeiket egyébként egy korábbi – szintén csak elsőfokú – ítélet is fűtheti. Az OTP ellen ugyanis nyert egy adós, akinek jogi képviselője azt támadta meg, hogy a bank a svájci frank alapú kölcsönnél a kezelési költséget is devizában számította fel. Ezt a Békés Megyei Bíróság visszamenőleges hatállyal semmisnek minősítette.

Mindkét esetben kérdés persze, hogy másodfokon milyen ítélet születik. Az ügyfelek dühe mindenesetre érhető. Hiszen például a bankok svájci frankban számították fel a levelezési költséget, sőt azt is, ha valamilyen igazolást kértek tőlük. Itt Magyarországon, magyarok között. Ezt a pénzügyi felügyelet tavaly meg is tiltotta nekik. De itt nincs visszamenőleges hatály. Ugyanakkor a kezelési költség valójában nem az, mint amit a neve mutat. Általában ugyanúgy rakódik a tartozásra, mint a kamat. A bankok pedig – a reklámok miatt – úgy játszottak vele, ahogy akartak: „csak 3 százalék a kamat!” Éppen emiatt változik a szabályozás és áprilistól a kamaton kívül nem lehet külön kezelési költséggel is megterhelni a tartozást.

A perekkel azonban érdemes óvatosan bánni.  Hiénák ugyanis nem csak a bankok lehetnek. A most ígéretesnek tűnő ügyek még megjárják a másodfokot, ekkor látszik majd, hogy valóban mennyire bátran döntik össze a bíróságok a pénzügyi rendszert.

Ne csak otthon dühöngjünk, hanem tegyünk is ellene, ha jogtalanul bánt velünk a bank. Ha igazunk van, kártérítést is kaphatunk.


Közel négymillió forint kártérítést fizet ki az egyik bank az ügyfelének, miután az adós a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordult. Az ügy elég bonyolult, de megpróbálom dióhéjban összefoglalni: állami támogatású hitelt vett fel a pórul járt ügyfél, de ezt csak úgy adta meg neki a bank, ha két lakást ajánl fel fedezetként. Később az egyiket szabaddá tette volna az adós, de ehhez a bank egymillió forint előtörlesztését kérte. Persze nem volt ennyi pénze. És ekkor jött a „remek” ajánlat. Devizahitelre váltják a korábbi forint kölcsönét. Igaz, hogy ezzel az akkori 12,8 millió forintos tartozás 15,5 millióra emelkedett. Ráadásul a bank „elfelejtette” tájékoztatni az ügyfelét arról, hogy a forint hitel előtörlesztéséért jó kis summát tett zsebre. Most azt kérte az adós, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület nyilvánítsa semmissé a devizahitel szerződését. Ez nem történt meg, ugyanis a PBT csak akkor indíthat eljárást, ha a kérelmező az érintett szervezetnél vagy személynél közvetlenül már megkísérelte a vitás ügy rendezését. Az ügyfél pedig ezt nem tette meg. Viszont az egész hitelfelvétel annyira „bűzlött”, hogy végül az ügyfél azt kérte, legalább a fedezetértékelést vizsgálja már meg a testület. A banknak vaj volt a füle mögött és ezt nagyon jól tudta. Ugyanis közben megszületett az egyezség. A bank vállalta, hogy 3,92 millió forint úgynevezett „tőkepótló kártérítést” fizet.
A történetnek több tanulsága is van. Az első az, hogy mindenkinek először a saját bankjánál kell hőbörögnie.  A második az, hogy ne hagyjuk annyiban az igazunkat (pláne, ha neadjisten még a jogszabályok is mellettünk állhatnak).  

Bizony, sokakat beszéltek rá a bankok arra, hogy a jó kis támogatott forinthitel helyett devizahitelt vegyenek fel. Ennek nagyon egyszerű oka volt: több volt rajta a bank haszna. Ezen persze nincs sok fognivaló. Van olyan ismerősöm is, akinek támogatott forint hitelét akarta a bank mindenképpen devizára váltani. Szerencsére ellenállt. Ugyanakkor nagyon sok olyan esettel is találkozom, ami már első hallásra is kiveri a biztosítékot, mégsem tesz az ügyfél semmit, csak dühöng. Pedig nekünk magunknak kell megtenni az első lépést. Például azzal, hogy hivatalos levelet írunk a banknak.

Ma reggel az Erste Bank is bedobta a törölközőt kiváltó hitel ügyben. A devizahitelesek egyelőre nem tudnak lépni.

Csökken a végtörlesztési esélye azoknak, akik úgy jelentették be ezt a szándékukat a bankjuknak, hogy nem volt a zsebükben pénz vagy hitelígéret a banktól. Mármint írásos hitelígéret, ugyanis a szóbeli mit sem ér.
Sokan gondolták úgy december utolsó napjaiban, hogy érdemes lehet még próbálkozni, hitelt pedig januárban igényelnek, hátha... Hát nem jól gondolták. Már január első napjaitól több bank nem foglalkozik a kiváltó hitelekkel. Az Erste Bank pedig ma reggel tudatta, hogy nem fogad már be forint alapú kiváltó hitelekre igénylést. Persze a már beadott kérvényekkel normál menetrend szerint dolgoznak. Ugyanakkor el is bizonytalaníthatja a jelenlegi (és várható) forint kamatszint az embereket: megéri-e forintra váltani. Hiszen jóllehet megszabadulnak az árfolyamemelkedés rémétől, viszont egy minden felső korlát nélküli kamatemelési lidérc ülhet a nyakukba.
Viszont itt van – illetve lenne, mert még nincs – az új formába öntött gyűjtőszámla a végtörleszteni nem tudó devizahiteleseknek. A szabályozásnak január végéig kell megszületnie. Eszerint 180 forintos svájci frank és 250 forintos euró árfolyam felett a havi törlesztőrészletet forintban egy gyűjtőszámlára teszik. És ez az itt gyűlő tartozás nem kamatozik! Csak 2016 után kell visszafizetni a gyűjtőszámlán lévő tartozást, ráadásul ez csökkenhet is, amennyiben addig a devizaárfolyam a 180 illetve 250 forint alá süllyedne. (Mondjuk erre momentán semmi esélyt nem látok.)
Az új szabályozás (amelynek meghozatalát nem siette el a kormány) ráadásul tartalmaz majd egy manapság nem elhanyagolható pontot. Nem egy végtelen forintgyengülést kell ugyanis később kifizetniük az adósoknak. Amennyiben a svájci frank ára 270 forint, az euróé 340 forint fölé nőne, nem emelkedik a devizahiteles tartozása a számlán, a különbözetet efölött az állam fizet. (Amikor először jelentették ezt be, még oly távolinak és elképzelhetetlennek tűntek ezek a számok. A múlt heti forintzuhanás bebizonyította, hogy nagyon is elképzelhető árfolyamokról van szó.) A kölcsönt felvevők árfolyamkockázata tehát véges.
De nem ez a helyzet azokkal, akik most vesznek fel forinthitelt a végtörlesztéshez. Úgy tűnik, nekik parttalanul meg kell fizetniük a gazdaságpolitika csetlés-botlásait.
Az elmúlt napokban erősödött a forint (főként persze az euróval szemben), de az adósok terhét a jövőben meghatározó pénzpiaci kamatok egy jottányit sem mentek lejjebb. Egyre tartja magát ráadásul az a vélemény, hogy már rövid távon is tovább emelkedhet a jegybanki alapkamat. A forinthitelek kamata akár az égig is nőhet.

A nagybankok közül szinte mindenki bedobta a törölközőt kiváltó hitel ügyben. Egyre kisebb az esély, hogy kölcsönből tudjanak az ügyfelek végtörleszteni.

Már csak az Erste, az OTP és az FHB ad kiváltó hitelt a végtörlesztéshez. A többiek úgy döntöttek, hogy vége a dalnak. Közben szorít az idő: január végéig fizetni kell, vagy be kell mutatni, hogy lesz hitelünk végtörleszteni. Maradt még néhány takarék is, de gyakorlatilag alig van már esély arra, hogy hitelt kaphat, aki ebből fizetne.

Év végéig közel százezren végtörleszettek, és ebből csak 17 ezren hitelből. Elsöprő többségben azok tudtak fizetni, akiknek volt megtakarításuk. Az év végig lehetett bejelenteni a végtörlesztési szándékot. Közel kétszázezren éltek is a lehetőséggel, de a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy mivel egyelőre nincs hitel, nem fognak tudni fizetni.

Sok közalkalmazott is elrohant a bankba az utolsó napokban, hiszen „személyesen” Orbán Viktor miniszterelnök írt nekik levelet, amit karácsony előtt vagy a két ünnep között kaptak kézhez. Ebben azt ígérte, hogy támogatott hitelből fizethetnek. Most az MTI-nek úgy nyilatkozott: a közalkalmazottak érdekében Matolcsy György, gazdasági miniszter tárgyalást kezd a bankokkal. Ebből pedig úgy tűnik, hogy semmi konkrétum nincs az ígéret mögött. Tehát jelenleg úgy áll a dolog, hogy épp az anyagilag egyébként sem jól eleresztett közalkalmazotti kör (tanárok, egészségügyi dolgozók, stb) marad ki a végtörlesztésből.

A piaci alapon hitelt felvevők sem örülhetnek. Hiába csökken hirtelen a végtörlesztés miatt a tartozásuk, a kamatok brutálisan megemelkedtek az elmúlt néhány hónapban, és – a maradék helyeken - többségében 13-15 százalékos teljes hiteldíj mutató (thm) mellett lehet hitelhez jutni.  

A kormány a bankokat szívatja, azok meg minket. Ha mindenáron végtörlesztenénk, és ehhez hitelre van szükségünk, akkor végre úgy akadályozhatják az egészet, hogy tiszták maradnak a felügyelet szemében. 

Különböző trükkökkel próbálják akadályozni a bankok a végtörlesztést, ennek legegyszerűbb módja az, ha nem adnak forinthitelt. Vagy mégis adnak, csak a szükségesnél kevesebbet. Így széttárhatják a kezüket: mi segítettünk volna, de hát…

A következő történetet egyik olvasónk küldte:

„A hiteltartozásom 25 millió 770 ezer forint 180 forintos árfolyamon. November elején telefonáltam a banknak: tudnának-e hitelt adni, ha 12 millió forintot kifizetek. A bank a hitelt megígérte. November 28-án a fiókban ezt személyesen is megismételték: minden feltételnek megfelelek, jó a fizetés, a lakás értéke is, minden rendben, két-három nap alatt megvan a jóváhagyás, és megkapom a 13,7 millió forintot 20 évre. Amikor hétfőn bementünk szerződni, kiderült: a bank nem adja meg a 13,7 milliót, csak 12,21 milliót, és nem 240 hónapra, hanem 312 hónapra. Indoklás nincs. Valami olyasmit azért mondtak, hogy közben szigorodtak a feltételek.”

Az ügyfél tehát vagy összeszedi a hiányzó 1,5 milliót, vagy hoppon marad. Vészesen közeleg ugyanis a január végi határidő, amit február végéről hoztak előre a múlt héten. Sokat nem tehet az adós, ugyanis a bankoknak nem kötelező forinthitelt nyújtaniuk a végtörlesztéshez. Így egyáltalán nem biztos, hogy találna másik pénzintézetet, ahol elég kölcsönhöz juthatna.

A történet különösen bosszantó lehet még abból a szempontból is, hogy annak idején azért vett fel a család ekkora hitelt, mert nem sikerült eladni a korábbi lakásukat. Miután az elkelt (csak közben nagyot gyengült a forint) a pénzt ott tartották a kölcsönt nyújtó banknál vezetett számlán. Éveken át ott kamatozott, a hitel részleteivel pedig nem csúsztak. (Az igényelt forinthitel havi részlete a végtörlesztés után 100 ezerrel lett volna kevesebb, mint a mai, devizahitel utáni törlesztő.) Így legyél jó adós! És ennyit a pozitív adóslistáról is! Mert hiába vagy a világ legjobb adósa, ha akarnak, megszívatnak.

Várjuk olvasóink történeteit a végtörlesztésről az olvaso@azenpenzem.hu címre.