Újraéledhet-e a lakáshitelezés, és a szocpollal együtt beindíthatja-e a teljesen kinyiffantott építőipart? Ezek a legfőbb kérdések a kormány tegnap bejelentett otthonteremtési programjával kapcsolatban.

 

Egyelőre csupa fanyalgó hangot hallani. Nekünk azonban első ránézésre tetszik a csomag. Csak lehet, hogy már késő.

 

Kezdjük a szocpollal. A 2009 előtt évi 36 milliárd forinthoz képest valóban nagyon kevés az 5 milliárd körüli összeg. Ezt is csak kb. 4 ezer család vehetné igénybe. Régen volt félszocpol lakásbővítéshez, ez most nem lenne. Csak új építésűre adnák, viszont ahogy nő a lakás mérete, úgy nőne a kapható szocpol is, a gyerekszámtól függően.

A teljesen bedöglött lakáspiacnak egyébként még ez a 4 ezer új lakás/ház építése is jól jönne, tekintettel arra, hogy idén összesen 12 ezer lakás épülhet. (Mindössze 5585 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az első félévben).

 

Hol vagyunk már a 2007-es és 2008-as évi 36 ezer darabos építéstől? Persze az építőiparban érdekeltek azt mondják, hogy évente 40 ezer lakásnak kellene épülnie ahhoz, hogy a teljesen lerobbant otthonok helyett újak kerüljenek be a körforgásba. A kérdés nagyon összetett, és már csak azért is nehéz állást foglalni, mert a lakásvagyonról nincs semmiféle felmérés. (Például hány ember kezében, hány és milyen lakás van.)

 

Érdemi segítség lehet ugyanakkor, hogy visszatérnek a támogatott lakáshitelek. Igen, tudjuk, hogy a költségvetésnek ez nem biztos, hogy jó, de nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanpiac és az ingatlanpiac beindítása bevételeket is hoz, így nem csak ráfordít az állam, hanem kap is bevételt. Ráadásul ezt a kiadást most nagyon behatárolják, mindössze 1,3 milliárd forintot szánnak rá. Ez pedig csak 3-5 ezer családnak segítene. Nyilván nagy az átfedés azokkal, akik szocpolt is felvesznek majd. Tehát ez nem lök sokat a piacon.

 

 

Ami viszont tényleg segíthet, az az önerő csökkentése a normál, nem támogatott lakáshiteleknél. A korábban 25 százalékra emelt minimális önerőt ugyanis 20 százalékra mérsékelnék, így könnyebben lehetne hitelt felvenni. Ez tényleg támogathatná a lakáshitelezést, lendíthetne rajta, hiszen kölcsön nélkül nem megy az ingatlanok vásárlása. Ráadásul a lakáshitelekkel csökkenteni lehetne a banki különadó alapját is. (Na, nem magát az adót, csak az adóalapot.)

 

A kérdés az, hogy miután a kormány kötelet tett a bankok nyakára a bankadóval, majd a végtörlesztéssel ezt a kötelet jól meg is húzta, és gyakorlatilag megfojtotta őket, lesz-e kedvük kölcsönt nyújtani bárkinek is. 

 

Első kísérletnek jónak tűnik, de várjuk meg a végleges jogszabályokat. Mert az ördög tényleg a részletekben rejlik.