A kormány hosszú távon segíteni kívánja az öngondoskodást - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még tavaly egy interjúban. Attól tartok, ezt szó szerint vehetjük, vagyis: talán majd tíz év múlva. Az eddigi intézkedések ugyanis éppen az ellenkezőjét mutatják.

A magánpénztári rendszer felszámolásakor a reálhozamos mézesmadzagot önmagában nyilván nem találták elég édesnek, ezért alaposan becukrozták még a készpénzben felvehetőséggel. Eredetileg ez a pénz az önkéntes nyugdíjpénztárakba ment volna. Így persze alig jutott oda valami. Nesze neked, öngondoskodás!

A válság kitörése óta amúgy sem megy valami jól a kasszáknak. A bajba kerültek nyilvánvalóan, ha tehették, innen vették ki a pénzt (ki gondolhat nyugdíjas éveire akkor, amikor például ma bukhatja lakását). Sokan nem törődtek, talán nem is törődhettek azzal, hogy az idő előtt elhozott summa után adót és járulékot kell fizetni. A felügyeleti adatok szerint több mint 40 milliárd forintot vettek ki az idén október elsejéig az önkéntes nyugdíjpénztári tagok a jogosultsági idő elérése előtt. Azt ma még nem tudhatjuk, hogy a remek végtörlesztési móka mennyivel apasztja majd összesen az időskori megtakarításokat. Azokra pedig nagy szükség lenne. Az egyéneknek, de az országnak is.

Egyetlen pozitívum, hogy a nyugdíjpénztárak kezdenek valóban önkéntessé válni (persze, óvatosan ezzel, még bukhatják a munkáltatói befizetéseknél a támogatást, rásüthetik – mint az internetnél, amit kiemeltek a cafeteria rendszeréből –, hogy már nincs szükség rá). Szuper, hogy több mint minden harmadik forint egyéni befizetés. Az ugyanakkor aggasztó, hogy egyre inkább úgy tűnik: csak az amúgy is jobb helyzetben levők tudnak félretenni idősebb korukra.

A legfrissebb számok pedig már az egészségpénztáraknál is a lejtmenet megindulására utalhatnak. A szektor fennállása óta először csökkent a létszám és a tagdíjbevétel is. Őket is megtalálta egyébként a kormányzati innováció. A Széchenyi Pihenőkártya favorizálása ugyanis oda vezetett, hogy az egészségpénztári számlákról 2012-ben nem lehet már sportra, gyógyüdülésre vagy fürdőkre költeni. Mindez – csökkentett kerettel – csak a SZÉP felhasználásával vehető kedvezményesen igénybe.

Ennél nem is maga az intézkedés, hanem annak üzenete érdemel figyelmet. Míg ugyanis az egészségszámlán spórolgathatott valaki (általában nem tette, de legalább megvolt a lehetőség rá), a SZÉP-nél azt, amit határidőre nem költenek el, a kibocsátó pénzügyi intézmény egyszerűen zsebre vághatja. Így rendelkezik a törvény. Akkor most, mit is akarnak támogatni?