AZ ÉN PÉNZEM

Ma reggel az Erste Bank is bedobta a törölközőt kiváltó hitel ügyben. A devizahitelesek egyelőre nem tudnak lépni.

Csökken a végtörlesztési esélye azoknak, akik úgy jelentették be ezt a szándékukat a bankjuknak, hogy nem volt a zsebükben pénz vagy hitelígéret a banktól. Mármint írásos hitelígéret, ugyanis a szóbeli mit sem ér.
Sokan gondolták úgy december utolsó napjaiban, hogy érdemes lehet még próbálkozni, hitelt pedig januárban igényelnek, hátha... Hát nem jól gondolták. Már január első napjaitól több bank nem foglalkozik a kiváltó hitelekkel. Az Erste Bank pedig ma reggel tudatta, hogy nem fogad már be forint alapú kiváltó hitelekre igénylést. Persze a már beadott kérvényekkel normál menetrend szerint dolgoznak. Ugyanakkor el is bizonytalaníthatja a jelenlegi (és várható) forint kamatszint az embereket: megéri-e forintra váltani. Hiszen jóllehet megszabadulnak az árfolyamemelkedés rémétől, viszont egy minden felső korlát nélküli kamatemelési lidérc ülhet a nyakukba.
Viszont itt van – illetve lenne, mert még nincs – az új formába öntött gyűjtőszámla a végtörleszteni nem tudó devizahiteleseknek. A szabályozásnak január végéig kell megszületnie. Eszerint 180 forintos svájci frank és 250 forintos euró árfolyam felett a havi törlesztőrészletet forintban egy gyűjtőszámlára teszik. És ez az itt gyűlő tartozás nem kamatozik! Csak 2016 után kell visszafizetni a gyűjtőszámlán lévő tartozást, ráadásul ez csökkenhet is, amennyiben addig a devizaárfolyam a 180 illetve 250 forint alá süllyedne. (Mondjuk erre momentán semmi esélyt nem látok.)
Az új szabályozás (amelynek meghozatalát nem siette el a kormány) ráadásul tartalmaz majd egy manapság nem elhanyagolható pontot. Nem egy végtelen forintgyengülést kell ugyanis később kifizetniük az adósoknak. Amennyiben a svájci frank ára 270 forint, az euróé 340 forint fölé nőne, nem emelkedik a devizahiteles tartozása a számlán, a különbözetet efölött az állam fizet. (Amikor először jelentették ezt be, még oly távolinak és elképzelhetetlennek tűntek ezek a számok. A múlt heti forintzuhanás bebizonyította, hogy nagyon is elképzelhető árfolyamokról van szó.) A kölcsönt felvevők árfolyamkockázata tehát véges.
De nem ez a helyzet azokkal, akik most vesznek fel forinthitelt a végtörlesztéshez. Úgy tűnik, nekik parttalanul meg kell fizetniük a gazdaságpolitika csetlés-botlásait.
Az elmúlt napokban erősödött a forint (főként persze az euróval szemben), de az adósok terhét a jövőben meghatározó pénzpiaci kamatok egy jottányit sem mentek lejjebb. Egyre tartja magát ráadásul az a vélemény, hogy már rövid távon is tovább emelkedhet a jegybanki alapkamat. A forinthitelek kamata akár az égig is nőhet.

Már a látra szóló kamatokat is sorra megemelték a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz egyhamar visszarendeződés. További emelés várható, jobban járunk a rövid távú lekötésekkel.

Lassan olyan magas kamatszint kezd kialakulni a bankoknál, mint amilyet 2008 őszén láthattunk, amikor a világgazdasági válság hazánkba is betette a lábát. Persze még nincs 11 százalékos jegybanki alapkamatunk (mint akkor), hiszen jelenleg 7 százalékon áll, de ha belegondolunk, hogy 2010 novemberében még 5,25 százalék volt, akkor már látványos az emelkedés. És ez még nem a vége. A pénzpiacokon tapintható a feszültség, a hozamok további kamatemelést jeleznek. November végén 6 százalékról 6,5 százalékra, december 21-én pedig már 7 százalékra nőtt az alapkamat.
A bankok szépen át is árazták a hiteleiket, és – bár nyilván nem nagyon akarták – a betéti kamatokat is kénytelenek voltak emelni. Először csak azt lehetett tapasztalni, hogy a lekötött kamatok nem nagyon változtak, inkább újabb és újabb akciókkal rukkoltak elő. Ezeket látványosan lehet reklámozni, de ha lejár az akció, újra a pocsék kamatot fizetik.
Ez egyébként minden időben igaz. Érdemes figyelni a lejáró betéteinkre és megkeresni az éppen akciós kamatot, akár a saját bankunknál is.
Most viszont (december vége felé-januárban) már annyiban változott a helyzet, hogy tömegével emelték meg a látra szóló kamatokat is a bankok. Ez pedig azt jelenti, hogy visszarendeződésre senki nem számít, sőt…  
A látra szóló kamatban az AXA Bank viszi a pálmát. Igaz, hogy legalább 5 millió forintot kell a számlán tartani, de ezért cserébe – lekötés nélkül – 8,2 százalékot fizetnek. A lekötött betéteknél általános lett a 7-8 százalékos ajánlat. Sőt, egyre gyakoribbak a 9-10 százalékos ajánlatok. Igaz, ezekhez már több feltételt kell egyszerre teljesítenie az ügyfélnek. Jellemzően az a „kívánság”, hogy hozzájuk utaljuk a fizetésünket, bankkártyát igényeljünk, azt jó sokszor használjuk és lehetőleg újabb és újabb megtakarításokat vigyünk hozzájuk. Mivel jelenleg erősek a kamatemelési várakozások, a rövid távú lekötést lehet ajánlani, hogy majd a lejáró betétet - várhatóan - magasabb kamattal tudjuk ismét lekötni.

A nagybankok közül szinte mindenki bedobta a törölközőt kiváltó hitel ügyben. Egyre kisebb az esély, hogy kölcsönből tudjanak az ügyfelek végtörleszteni.

Már csak az Erste, az OTP és az FHB ad kiváltó hitelt a végtörlesztéshez. A többiek úgy döntöttek, hogy vége a dalnak. Közben szorít az idő: január végéig fizetni kell, vagy be kell mutatni, hogy lesz hitelünk végtörleszteni. Maradt még néhány takarék is, de gyakorlatilag alig van már esély arra, hogy hitelt kaphat, aki ebből fizetne.

Év végéig közel százezren végtörleszettek, és ebből csak 17 ezren hitelből. Elsöprő többségben azok tudtak fizetni, akiknek volt megtakarításuk. Az év végig lehetett bejelenteni a végtörlesztési szándékot. Közel kétszázezren éltek is a lehetőséggel, de a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy mivel egyelőre nincs hitel, nem fognak tudni fizetni.

Sok közalkalmazott is elrohant a bankba az utolsó napokban, hiszen „személyesen” Orbán Viktor miniszterelnök írt nekik levelet, amit karácsony előtt vagy a két ünnep között kaptak kézhez. Ebben azt ígérte, hogy támogatott hitelből fizethetnek. Most az MTI-nek úgy nyilatkozott: a közalkalmazottak érdekében Matolcsy György, gazdasági miniszter tárgyalást kezd a bankokkal. Ebből pedig úgy tűnik, hogy semmi konkrétum nincs az ígéret mögött. Tehát jelenleg úgy áll a dolog, hogy épp az anyagilag egyébként sem jól eleresztett közalkalmazotti kör (tanárok, egészségügyi dolgozók, stb) marad ki a végtörlesztésből.

A piaci alapon hitelt felvevők sem örülhetnek. Hiába csökken hirtelen a végtörlesztés miatt a tartozásuk, a kamatok brutálisan megemelkedtek az elmúlt néhány hónapban, és – a maradék helyeken - többségében 13-15 százalékos teljes hiteldíj mutató (thm) mellett lehet hitelhez jutni.  

Az utazási irodák többsége a forint gyengülése miatt már megemelte a téli szezonra meghirdetett árait. Sokakat visszatarthat a síeléstől a 315 forintos euró és a benzin ára.

Egyelőre nem esett vissza az utazási irodák forgalma a forint gyengélkedése miatt, igaz, az utakat még ősszel foglalták le és fizették ki az utasok. Persze egzotikus utazásra úgyis a gazdagabb rétegnek telik, ők pedig kevésbé árérzékenyek. A síutaknál pedig egyelőre nem jelentős az áremelés.

Sokkal rosszabbul járnak viszont az egyéni utazók, akik most indulnának útra. Brutális áremelkedést hoz számukra a gyenge forint, amit az üzemanyag ára tovább tetéz. Attól függően, milyen messzire indulna el valaki síelni, egy négytagú család esetében akár 100 ezer forinttal is többe kerülhet az út, mint két évvel ezelőtt, de 70-80 ezer forint lehet a növekedés az egy évvel ezelőtti úthoz képest. Ez pedig sokakat eltántorít a síeléstől.

Nyárra további, 15-20 százalékos áremelkedést jósolnak az utazási irodáknál. A katalógusok január végével készülnek el, így a következő néhány hét árfolyama meghatározza majd, mire számíthatunk. Abban biztosak lehetünk, hogy a külföldi utak jelentősen drágulnak. Marad az itthoni nyaralás vagy az alacsonyabb árú, külföldi utazás. 

A tűzzel játszik a kormány és úgy tűnik, már kezdi sejteni, hogy a ház közben fel is gyulladt. Fel is kaptak egy pohár vizet, de ez most – amikor már szinte mindenhonnan olyan beszámolók érkeznek, hogy a lakosságból egyre többen szabadulnának a forinttól – nem biztos, hogy elég.

A miniszterelnök szóvivőjének, a Fidesz frakció vezetőjének pompás pökhendi nyilatkozatai után ma Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter már igyekezett meggyőzőbben bizonygatni, mi igenis meg akarunk egyezni az IMF-fel. Akár a szigorú IMF kontrollt jelentő készenléti hitelről (ezt Szíjjártó még a minap is a valutaalap által felvetendő, de visszaverhető lehetőségként említette). Kérdés, mekkora hitele maradt a magyar kormánynak.

Közben ugyanis az emberek már elkezdtek védekezni. Megugrott a pénzváltók forgalma, erről nem csak a Pénzcentrum számolt be, hanem ismerőseim közül többen. Volt olyan pénzváltó, aki szerint azt a valutát vitték, ami éppen volt. A lényeg csak az volt, hogy szabaduljanak a forinttól. A Napi Gazdaság pedig arról írt, hogy tömegesen viszik Szlovákiába a pénzüket a magyarok. Mi karácsony előtt mutattuk be, hogy Ausztriában egyre több honfitársunk nyit számlát. Egyik ismerősöm néhány nappal ezelőtt időpontra jelentkezett volna be, de csak január 17-én tudják fogadni.

Sokat mondó, hogy néhány kormánypárti Olvasónk azóta is minket zaklat (milyen kártékony ilyenről írni, mondjuk azonnal meg, hányan tették ezt – a pontos nevekkel a listát azért nem kérték). Ez az egész hozzáállás látszik a kormányzatnál is. A rossz, aki rosszat gondol mondás azonban a jelen helyzetben nagyon gyenge.

Úgy tűnik, már a következő fázisba is elérkeztünk, amikor a kormány, a felügyelet és a jegybank együtt akar fellépni a betétbefagyasztási rémhírek ellen. Ilyen szóbeszéd valóban van, DE a mi tapasztalataink szerint a Fellegi által bejelentettel ellentétben nem azért, mert sokan azt gondolnák, hogy a nyugdíjpénzek után most gyorsan rá akarnák tenni a kezüket a mi betéteinkre is. Az országban lakók bizalma ingott meg az országban (lássuk be, azért ez nem ugyanaz). Az államcsőd árnyéka (amit az érzések szerint a devizák és kamatok megugrása egyre közelebb hoz), és az ehhez vezető úton szükségszerűen teendő intézkedések riasztják az embereket.

Persze ez a forgatókönyv az ortodox közgazdaságtan szerintit. Én ortodox közgazdaságtant tanultam, az meg tudjuk, hogy manapság nagy hátrány. Csak sajnos ortodox közgazdaságtant tanultak azok is, akik a pénzpiacokon dolgoznak, mozognak, és úgy kb. a világon mindenki. Nem meglepő tehát, hogy így mennek a pénzpiaci folyamatok is.

Most mintha Fellegi is tett volna egy ortodox kijelentést (lépésről már nem is merek írni, hátha mindjárt jön Szíjjártó és Lázár és elmondja, hogy ez csak az imperialisták megtévesztését szolgáló füge volt – ja, és nem szeretnének a helyükben lenni). A tárca nélküli miniszter ezzel együtt legalább felkapott egy pohár vizet. A betétbefagyasztási „szóbeszéd” cáfolata azonban könnyen olajjá válhat.

Miközben nagyon sokan látják, hogy vastag vízsugárra, a szavak helyett tettekre, és persze koherens nyilatkozatokra lenne szükség. Reméljük, mindez nem késett még el (nem az ő, hanem a mi szempontunkból).